Jump to content

Pünkösdi királyság

2014. 06. 08. 12:16

Pünkösdinek bizonyult a királysága – szoktuk jellemezni a rövid ideig tartó, múló dolgokat. Azt már kevesen tudják, hogy az egykoron valóban létező „állás” elnyeréséhez minek is kellett megfelelni.

A pünkösdi király választásának szokása sok évszázados múltra tekint vissza, s az értéktelen, múló hatalom jellemzésére is már a 16. században használták e kifejezést. Egy sor dokumentum fellelhető arról, milyen furcsa módokon választottak pünkösdi királyokat a 16-19. században. Például székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyak-szakítással és más ügyességi versenyek keretében.

Nem volt mindig csupán szimbolikus jelentése a pünkösdi királyságnak. Ferenc Józsefnek az 1867-es kiegyezés utáni megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna, ám egy élelmes szervező felfigyelt az időpont jelentőségére és attól tartva, nehogy a király uralkodása is csak "pünkösdi királyság" legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt.

A 18. század végétől terjedt el az a szokás, hogy a falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a települést. Másutt a gyermekek közül választották ki a pünkösdi párt.

A Dunántúlon még ma is szokás a kislányok pünkösdi királynéjárása, mely során a kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender!". A köszöntésért ajándékot kapnak.

(Fotó: rushhourwithtwins.net)