Sok gyermek és fiatal életébe ívódott be a rendszeres sportolás, de a nyári olimpiák idején még több fiatal dönti el, hogy bizony célja az olimpiára való kijutás sportolóként. Egyszóval többen kezdenek el ebben az időszakban foglalkozni a versenyszerű sportolással. A híres és tehetséges sportolók nagy hatással vannak a gyerekekre, a fiatalokra, példaképként állnak előttük teljesítményükkel.

Sajnos az asztma is sok gyermeket érint, de ez nem azt jelenti, hogy számukra teljesen fel kell hagyni a sportolással, hiszen a jól megválasztott mozgásforma a fiatal testére és lelkére is nagyon jó hatással van.

Az asztma az a krónikus megbetegedés, amely a legtöbb gyermeket érint. Az is ismert, hogy fizikai megterhelés során az asztmatikus tünetek felerősödnek. Ha erre alapozzuk a gondolatmenetet, egyértelműen arra következtetünk, hogy kevés asztmás beteg kerül az élsportolók közé. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy az asztmás sportolók száma elég sok, ráadásul teljesítményük is sikeresebb.

Az asztma nem más, mint a légút izmainak túlzott érzékenysége. Ez a betegség olyan tüneteket produkál, mint nehézlégzés, fulladás, köhögés, és asztmás rohamot akár a stressz is kiválthat, de allergén anyagok is. Az aktív és élsportolás terheléssel jár, ez viszont nehezebb légzést eredményez az asztmás sportolók körében. Erre megfelelő készítményeket alkalmaznak kezelés gyanánt.

Ha nem rendszeresen sportoló embert vetnek alá terheléses vizsgálatnak, akkor aktív asztmás tüneteket produkálnak, a sportolók légzésfunkciója a normál értéknél magasabb. A hörgőtágító terápia, amelyet az élsportolók körében is alkalmaznak, most úgy tűnik, hogy javíthatja a teljesítményüket akkor, ha rendszeresen alkalmazzák. Ráadásul a sportolók között több az asztmás, mint a nem sportolók körében, az asztmaellenes gyógyszerek alkalmazása is megnőtt.

A sport ebben az anyagias világban már üzletág is egyben, ezért különösen nagy jelentősége van annak, hogy a sportolók gyógyszerei nem növelik-e az izomzatot, vagy a tejlesítményt.