Még akkor is, ha nem nézzük meg azonnal az üzenetet, ha nem vesszük fel azonnal a telefont, agyunkban az motoszkál, hogy ki és miért üzent, mit szeretne, stb. Attól fogva ezen kattogunk, és nem arra figyelünk, amibe belekezdtünk. Az ilyenfajta megszakítások életünk mindennapi részévé váltak, mégsem tudjuk, hogy milyen hatással vannak ránk. Pedig a kívülről érkező ingerek elterelik a figyelmet arról, amit csinálunk.

Hogy közelebbi információkat szerezzenek a megszakítás hatásairól, amerikai kutatók vizsgálatba kezdtek. A kezdetekben azt feltételezték, hogy függ a megszakítás hatása attól, mikor és milyen inger érkezik. Arra gondoltak, hogy a munkafolyamatok összetétele sem egységes, hiszen van izgalmasabb és kevésbé izgalmas része. Az amerikai kutatók egy közel 90 főből álló csoportot három kisebbre osztott. A három csoport külön-külön ugyanazt a videót nézte meg. A filmben egy humorista szerepelt, aki a végén egy viccet mesélt el. Amíg az első csoport esetében zavartalanul játszották le a filmet, addig a másik két csoport tagjai nem nézhették azt meg teljes egészében. A legváratlanabb pillanatban szakították meg a filmet. Sőt volt, hogy éppen akkor, amikor a humorista a vicc csattanójához ért volna. Más esetekben is megszakadt a film, csakhogy olyan résznél, ahol nem volt semmi érdekes. A film levetítése – vagy nem vetítése – után arra kérték a kísérlet résztvevőit, hogy termékeket fognak látni úgy, azok leírása is szerepelni fog mellettük. Feladatuk az volt, hogy amelyik terméket valóban meg szeretnék vásárolni, azt válasszák ki.

A kísérlet végeredményéül azt kapták, hogy akik zavartalanul nézhették végig a filmet, kevésbé éreztek késztetést arra, hogy bármit is vásároljanak. Azok, akiknek a filmjét váratlanul és a poén közben hagyták félre, nagyobb mértékben döntöttek úgy, hogy valamit megvennének. Arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy akik nem nézhették meg a filmet, akikben maradt valami űr, a befejezetlenség érzése miatt, a hiányérzet csökkentése érdekében döntöttek úgy, hogy valamivel kárpótolják magukat. Egyfajta gyógyírként használták a vásárlást. Éppen ezért vásárolunk több mindent, ugyanis naponta számtalanszor megszakítanak, és a vásárlással oldjuk magunkban a feszültséget.

(Kép forrása: clickz.com)