Jump to content

Tényleg szeretjük, ha csíp a paprika?!

2018. 01. 15. 19:00

A legtöbbször mi döntjük el, hogy mit fogyasztunk. Még ha kész ételekkel is fogad minket, akkor is annyit és olyat eszünk meg, ami ízlik. Vagy nem ízlik, de mégis esszük? Miért fogyasztjuk, ha tudjuk, hogy fájdalmat okoz?

Márpedig az erős paprikáról tudjuk, hogy csíp. Mi magyarok fűszeres ételeinkről vagyunk híresek, és ebbe a paprika is beletartozik.. Nemcsak divatból fogyasztjuk a csípős ételeket, hanem annak hagyománya van a mi kultúránkban. Tény azonban, hogy vannak, akik úgy keresik a csípős ételeket, mintha azok leküzdendő kihívások lennének. Mintha bárki is kötelezné őket arra, hogy a nagyon csípős ételeket kellene fogyasztaniuk.

Nemcsak az ember fogyasztja a csípős paprikát, ugyanis a paprika érdeke is az, hogy megegyék. A növény szaporodásában kulcsfontosságúak az állatok, amelyek ha elfogyasztják az, annak magjait el tudják távolabb is szórni, és a paprika máshol is megteremhet. A csípős növény elfogyasztásával a magok sértetlenül áthaladnak az emésztőrendszeren, elpotyogtatva pedig az álatok biztosítják a paprika terjedését. Tehát ez a paprika érdeke. Hogyan tudják megenni az állatok a csípős paprikát, ha mi emberek azt sem tudjuk, hogy hová legyünk egy falattól? Nem is minden állat rajong a csípős növényért. Van, amelyiket egyenesen riaszt a csípőssége. Ráadásul több állat megrágja a paprika magját, amely rossz hír a növény szempontjából, hiszen akkor nem tud szaporodni. A madarak azonban nagy szolgálatot tesznek, hiszen minden gond nélkül elfogyasztják a paprikát, a magokat meg sem rágják és nagy területen képesek kipotyogtatni. A paprika számára ez a legjobb. Azért lehetséges, hogy a madarak minden gond nélkül megtegyék, mert hiányzik az a receptoruk, amely a kapszaicinre reagálna, vagyis nem érzik a csípős ízt.

Elég csak saját családunk vagy barátaink között szétnézni ahhoz, hogy vöröslő arcú, könnyező, eltorzult arcú embereket lássunk. Bizonyára mindenki közelében akadnak olyan személyek, akik szívesen fogyasztják az erős paprikát. Még akkor is, ha tudják, hogy mi következik fogyasztása után. A kapszaicin nevű vegyülettől olyan csípős a paprika, amelyre a szervezet úgy reagál, hogy endorfint termel. Ez a hormon pedig pontosan ugyanaz, mint amilyet más, izgalmi állapotban termel az agyalapi mirigy. Szex közben is endorfin termelődik, ennek köszönhetjük azt a kellemes állapotot, amelyet újból és újból át szeretnénk élni. Ha jól csináljuk, akkor a szex csakis jó élményt jelent az embernek, ám a paprika elfogyasztásában vannak mélypontok. Ha csípős paprikát fogyasztunk, akkor először fájdalmat tapasztalunk, de mégis esszük, mert utána viszont jó érzés önt el.

Az embernek van olyan receptora, amely megérzi a kapszaicint, többféle kellemetlen tünetet okozva ezáltal annak, aki elfogyasztja a csípős paprikát. Ennek ellenére sokan döntenek úgy, hogy mégis olyat csinálnak magukkal, amiről azt állítják, hogy jó, de kívülről nézve is inkább fájdalmasnak tűnik, mint jólesőnek. Ha nem jó, akkor miért esszük? Az agyban az élvezet és a valamitől való idegenkedés érzése egy agyi területet mozgósít és hasonlóan is működnek. Az ember nem azért fogyasztja a csípős paprikát, mert az annyira jó. Biológiai szükségletünk nincs erre, hanem sokkal inkább kulturális indíttatás áll a háttérben, saját határaink feszegetése. Férfiak esetében az erejük fitogtatásának egy megoldása lehet.

(Forrás: marmalade.hu | bbc.com, giphy.com, ashleyfoodcompany.com/képek)