Azt, hogy a bolygónk elfáradt miattunk, mi magunk is érezhetjük. Nap, mint nap tapasztalhatjuk akár a környezetünkben, de a médiában is szinte mindennapos hír, hogy milyen katasztrófák történnek. Az emberiség száma folyton csak nő, amellyel együtt jár az újabbnál újabb területek lakhatóvá, művelhetővé tétele. Új technikákat fejlesztünk ki, harcolunk egymással, fegyvereket vetünk be, de már nem csak egymás ellen, hanem élőhelyünket is veszélyeztetve.

1992-ben már összefogtak a tudósok annak érdekében, hogy felhívják a világ figyelmét arra, mekkora bajban van a Föld. Ha pedig a Föld állapota nem jó, akkor nekünk sem az. Már 25 évvel ezelőtt súlyos problémákat soroltak fel, és ezek a mostani levélben is szerepelnek. A különbség azonban az, hogy az első levél által említett gondok azóta sokkal súlyosabb méreteket öltenek. Ezért is érezte úgy tizenötezernél is több szakember, hogy ismét felhívják a figyelmet. A 184 ország tudósai nyílt levélben fejezték ki egyöntetűen aggodalmukat. A világ tudósainak jelzése az emberiség számára: a második figyelmeztetés címet viselő újabb levélben folytatják azt a gondolatmenetet, amit már az első levél is képviselt. Abban is borzasztó dolgok és adatok szerepeltek, de a levél folytatása még inkább félelemre, valamint arra ad okot, hogy valamit tegyünk bolygónk védelme érdekében.

Nem új keletű probléma, hogy a környezetünket a végletekig kimerítjük, így igaz ez az óceánok halállományára, az esőerdők kiirtására is. Mindenhová betelepszünk, kárt teszünk. Ez volt már 1992-ben is, és a helyzet mára nem javult, sőt.

A Föld népessége folyamatosan nő és feléli a forrásokat. Tudja ezt mindenki, mégsem teszünk ez ellen túl sokat. Pedig most egységes szintű összefogásra lenne szükség világszinten. Félő, hogy ha most nem cselekszünk, később már semmit nem tehetünk, és azzal csakis magunknak ártunk. Az 1992-ben közölt nyílt levél óta az egy főre jutó édesvíz 25%-kal csökkent, számos állatfaj kipusztult, 120 millió hektár erdőt megsemmisítettünk, nőtt a szén-dioxid kibocsátásának mértéke.

Az emberiség részéről azért tapasztalható fejlődés is, ugyanis a megújuló energiák felhasználásával egyes területeken csökkent az erdőirtás, és egyetlen pozitívumként azt említették meg, hogy az ózonrétegen keletkezett lyuk az 1992-ben kiadott adathoz képest csökkent. Ettől függetlenül a baj nagyon nagy. Most kell(ene) cselekednünk…