Jump to content

Hirtelen káromkodás, kellemetlen pillanatok, avagy az élet Tourettel

2017. 08. 28. 16:18

A Tourette-szindróma egy olyan kellemetlen betegség, mely bárhol és bármikor rátörhet az emberre, akaratlan mozgások, hirtelen hangok és nem ritkán káromkodások kíséretében. Az érintetteknek nem elég a betegséggel megküzdeni, de a környezet rosszalló pillantásait is el kell viselniük.

A betegség, Gilles de la Tourette, 19. századi francia neurológusról kapta a nevét, aki elsőként számolt be róla. A Tourette-szindróma, egy olyan idegrendszeri betegség, melyetgyakori „tic”-ek, jelen esetben ismétlődő, akaratlan mozgások,(felugrás, tapsolás, csapkodás, rúgás stb.) , valamint hirtelen és váratlan hangadások (kiáltás, morgás, sikítás, vakkantás) és a helyzethez nem illő szavak, káromkodások kísérnek. A betegség általában 20-21 éves kor körül alakul ki, és az esetek túlnyomó többségében férfiaknál jelentkezik.

Kialakulásának okára a mai napig keresik a választ, egyes kutatások szerint, olyan génrendellenesség, melyek az agy normál anyagcsere folyamataiért lennének felelősek.A tourettes gyerekek egy részénél felnőttkorban megszűnnek a tünetek, míg másoknál csökkennek és elviselhetőbbé válnak. A betegek másik részénél azonban a rendellenesség egész élete során fennáll, a kellemetlen kísérő tünetekkel együtt.

Egyes kutatások szerint, az érintettek között sokan átlagon felüli képességekkel rendelkeznek, ez lehet nyelvérzék, zenei tehetség, művészi tevékenység (rajz, szobrászat, festészet). A gyermekek esetében nagyon fontos, a betegség korai diagnosztizálása, a család és a közvetlen környezet így minél előbb képet kaphat a betegségről, és megtanulnak ezzel együtt élni. Valamint fontos, hogy tudatosítsák a környezettel a problémát, hiszen a gyermek viselkedése nem akarattal történik.

Mit tehetünk ellene?

A Tourette-szindróma ticjeit antipszichotikumok és szorongásoldók segítségével lehet mérsékelni. Mindezek mellett fogászati harapásemelő sínekkel próbálkoznak a tünetek enyhítésére, ugyanis ezálltal az állkapcsot nyugalmi helyzetbe lehet hozni, amely hat az idegrendszerre, így nem érez a beteg késztetést a ticre.

A tourettetől szenvedők körében jelentős mértékben megnő az ADHD kialakulásának az esélye. Kutatások szerint, a betegséget kísérő zavarok aránya 88-%, és a leggyakrabban előforduló két zavar az ADHD (60%) és a kényszeres zavar (32%). Ezek a betegségek olyan problémákkal társulnak, mint az alvási nehézségek, és az önbántalmazó viselkedés. Mindezek mellett tanulási nehézségek is megjelennek a tourette szindrómában. Itt nem csak az ADHD, diszlexia, vagy diszgráfia okozhat problémát, hanem a tourette miatti koncentrációs zavarok, melyek fizikailag megnehezítik a tanulást. Pl. olyan gyakran jelentkező ticek melyek megnehezíti az olvasást, az írást, a tartós koncentrációt.A betegséggel nagy nehézségek árán de meg lehet tanulni együtt élni, a beteg környezetének és családjának a hozzáállásán, empátiáján, segítőkészségén nagyon sok múlik,valamint azon, hogy az emberrel tudatosítani kell, hogy ennek ellenére teljes, boldog és kiegyensúlyozott életet élhet.

(Forrás: marmalade.hu l Kép: pixabay.com)