A kanyaró ragályos és gyorsan fertőző vírusos betegség. Jellemzője, hogy a bevezető szakaszban lázzal jár, azután pedig a kiütéses fázisa követi. A kanyaró tüneti közé tartozik az étvágytalanság, a hányás, a levertség, bőrkiütés, fejfájás, hőemelkedés és láz, hasmenés, hurutos tünetek, torokfájás, kiütés a szájban és garatban, testen.

Aki a fertőzésre fogékony, majdcsak mindenki elkapja ezt a betegséget. Aki még nem esett át a fertőzésen, az nem védett a kanyaró ellen, így szinte biztos, hogy megbetegszik. A gyerekközösségekben fejét felütő kanyaró vírus során a gyerekek több mint 90%-a megbetegedhet. A védőoltás nélkül a népesség nagyja öt és tíz éves kora között átesik ezen a fertőzésen. A védőoltás védettséget ad. Hazánkban az egyik legfertőzőbb betegségnek számított a kanyaró, ezért ma már kötelező védőoltással védekeznek ellene. Amióta létezik a kanyaró elleni védőoltás, azóta a betegség szinte teljesen megszűnt. A hasonló fejlettségű országokra pont ugyanez jellemző.

Mi is okozza a betegséget? A kanyaró a paramyxovírusok családjába tartozik, amely a külvilágba kerülve, szobahőmérsékleten teljesen elveszíti fertőzőképességét. A kanyaró tehát cseppfertőzéssel terjed, de a levegőbe kerülve nyálcseppek formájában nemcsak a közvetlen közelben lévőket tudja megfertőzni, hanem a távolabb lévő, még arra fogékony személyeket is. Sőt mi több, a szem kötőhártyáján keresztül is bejuthat a szervezetbe, vagy a légutakon át. A nyirokcsomókba megtelepedve szaporodásnak indul a vírus, majd egyre több kerül a véráramba és végül az egész szervezetbe eljut. Olyan immunfolyamatok és gyulladásos reakciók lépnek fel a kanyaróvírussal fertőzött betegben, hogy kiváltja a kiütéses, lázas és egyéb tüneteket.

A kanyaró lappangási ideje 9-11 nap között van. Fáradtsággal, levertséggel kezdődik, amelyet étvágytalanság, fejfájás, hurutos köhögés, hányás, hasmenés kísérhet. Később megfájdul a torok és piros is lesz, a köhögés erősödik, az orr váladékozik és akár kötőhártya-gyulladás is felléphet. A kiütés a szájban kezdődik, a szájban és a garaton nagy kiütések jelennek meg, a száj nyálkahártyáján pedig grízszerű lerakódás tapasztalható. A testen megjelenő kiütések a tizennegyedik naptól mutatkoznak meg, először a fül mögött, valamint a halántékon és később az arcon is. Fentről terjednek lefelé a vörös árnyalatú kiütések, végül az egész testet ellepik. Szerencsére a kiütés nem viszket, de csúnya látványt nyújt. Az élénk vörös színű bőrelváltozás néhány nap múlva barnás színűvé válik, majd hámlással megszűnik. Habár ijesztő a kanyarós beteg bőrének látványa, de nem hagy maga után nyomot.

A láz folyamatosan jelen van a betegség során. Ahogy enyhülnek a kiütések, úgy szűnik meg a láz és a betegség is. A kanyarónak lehetnek szövődményei is, amelynek nagy részét maga a kanyaró vált ki.

A kötelező védőoltással meggátolták, hogy a kanyaró terjedni tudjon, de a fejletlenebb országokban a kanyaró általi halálozás száma még igen magas ma is.