Jump to content

Gazdagság kontra szegénység

2017. 01. 11. 17:00

Dolgozunk, hajtjuk a pénzt, hogy a sok fizetendő számla után félre tudjunk tenni valamennyit terveink megvalósításához. Sokaknak már ez is álom. Emiatt persze álmodozunk gazdagságról, arról az életformáról, amikor nem kell túl sokat gondolkodni, ha valahová el szeretnénk utazni, ha valamit meg szeretnénk vásárolni.

A gazdagok és a szegények között mindenki számára a legevidensebb különbség a pénz. Ez tény, sokat nem kell ezen morfondírozni, de van még valami, mégpedig a gondolkodásmód. A mondás szerint az első milliót megszerezni a legnehezebb. Irigykedhetünk más vagyonára, szövögethetünk elméleteket, hogy neki miért, hogyan sikerült. Mondhatjuk azt is a nálunk sokkal jobb életmódban élőkre, hogy nekik könnyű. Egy azonban biztos, hogy ezzel te nem leszel gazdagabb, de az energiádat nem magadra, hanem másra irányítod. Felesleges.

Gondolkodtál már azon, hogy mennyire más lenne a világ, ha nem lenne pénz? Sokan tartják rossz, de szükséges eszköznek a pénzt. Egyesek minden megrontóját is látják benne. A gazdag azonban azt vallja, hogy a pénz nem rossz. Akkor már kóros a pénz szeretete, ha az társul irigységgel, kapzsisággal, gonoszsággal. A pénz valóban nem feltétlenül a boldogság forrása. Ha azonban jó az életfelfogás, a gondolkodásmód, egészséges és építő jellegű, akkor a pénz megkönnyítheti az életet. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha diplomát szerzünk, akkor nyitva állnak a jó munkahelyen, a jó fizetéssel kecsegtető állások. Valójában a gazdagok nagy részéről elmondható, hogy nemhogy diplomájuk nincs a javának, de olykor még az alapiskolázottságuk is hiányzik. Sok esetben egyáltalán nincs jelentősége a diplomának, sokkal inkább haszna és szerepe van a szaktudásnak, olyan speciális ismereteknek, amelyek a siker, a gazdagság felé irányították.

Arról már írtunk, hogy az ember és a pénz kapcsolata akkor nem egészséges, ha kötődés tapasztalható. A szegény emberek célja, hogy a számlákat ki tudják fizetni, és azért dolgoznak, hogy gyermekeiket el tudják valamennyire indítani az életben, valamint, hogy idős korukra nyugdíjuk legyen. A szegényebb emberek félnek a pénztől. A gazdagoknak nem ilyen a kapcsolata a pénzzel. Na persze, ha van, ha sok pénz van, akkor nem is kell a holnaptól tartani. A gazdagok tudják, hogy a pénz eszköz.

Aki gazdag, annak az életmódja is más és nem feltétlenül mindig kiegyensúlyozott, sima. Az átlagos életmódot élők csak a békére, nyugalomra vágynak. A gazdagsággal nem jár együtt a nyugalom, így a módosok élete sem mindig az. Azonban a bizonytalanságban is megtalálják a nyugodt élethez szükséges feltételeket. A gazdagok nem ragadtak le a múltban, hanem a jövő izgatja fantáziájukat. Mernek, kockáztatnak. Egy bizonyos anyagi tőke után természetesen merészebbé is válik az ember. Jellemző a meggazdagodott emberekre, hogy olyannal szerzik vagyonukat, amiben jól érzik magukat. Míg a legtöbben úgy dolgozunk, hogy az kötelező, az kell, mert máskülönben éhen halunk, addig a gazdagok lényegében a szenvedélyeikben kiteljesednek és közben gazdaggá válnak.

A normál életet élők kicsiket lépnek és keveset kockáztatnak. Jóval alacsonyabb elvárásokat támasztanak mindennel szemben, hogy ne kelljen csalódniuk. A gazdagok vállalják a nagyobb kockázatokat is. Az átlag ember és a pénz viszonya igencsak stresszes. Sok munkával keveset keresni, amiből nem lehet tovább gyűjteni. Azt hiszik, hogy pénz szükséges ahhoz, hogy gazdaggá váljon valaki. A gazdag azonban tudja, hogy kinek a pénzét és mibe fektesse be.

(Forrás: marmalade.hu | gazettereview.com, sickchirpse.com, giphy.com/képek)