Az 1956-os forradalomként ismert esemény a magyar emberek sztálinista diktatúra elleni forradalmát jelenti. Emellett meguntuk a szovjet megszállást is. Az 56-os szabadságharc a magyar történelem egyik maghatározó eseményévé vált. Habár egyáltalán nem úgy indultak a budapesti diákok 1956. október 23-án, hogy szabadságharccá durvuljon az esemény. Békés tüntetésbe kezdtek a fiatalok, akik ezzel kívánták kifejezni, hogy nekik és az ország népének elegük van a megalázottságból, a kiszolgáltatottságból, az elhurcolásokból, a perekből. Október 23-a volt az a nap, amely a XX. századi történelem egyik legmeghatározóbb eseményévé vált.

Amikor 1956. október 6-án újratemették Rajk Lászlót, aki egykori belügy- és külügyminiszter volt, már érezhető volt a feszültség. Hihetetlen tömeg, nagyjából kétszázezer ember jelent meg az eseményen. Rajk László volt az, aki az ÁVO-t életre hívta, később saját maga is ült az egyik cellájában. Rajk László nevéhez fűződnek a koncepciós perek.

Október 22-én egyetemi hallgatók fogalmazták meg 16 pontban kívánságukat, másnap pedig tüntetésbe kezdtek.

Lengyelország vezetője is szavakba foglalta, hogy mennyire elítéli a sztálinizmust, ezért változásokat akart bevezetni. A magyar fiataloknak ez nagyon tetszett és a Bem-szobornál Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt. Ott és akkor lett az ’56-os forradalom egyik jelszava a „Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat.”

A tüntetés addig fajult, hogy kivágták a zászlókból a Rákosi-címert, az így keletkezett lyukas zászló vált a forradalom jelképévé.

Az eredetileg békés tüntetés akkor vált fegyveres és gyilkos eseménnyé, amikor a Magyar Rádió épülete előtt sortüzet nyitottak. A békés tüntetés gondolata megborult.

Szovjetunió Kommunista Pártja már október 23-án dolgozott egy forgatókönyvön, amellyel a rendet kívánták fenntartani, de csak november 4-én adták ki a parancsot, hogy indulhat az úgynevezett Forgószél hadművelet.

Körülbelül hatvanezer szovjet katona vett részt a szabadságharcban, közülük 669-en vesztek el. Csak Budapesten 1945-en haltak meg a harcokban. A fegyveres összetűzésekben nők is kivették a részüket, ugyanis a harcokban résztvevők 15%-a nő volt. A forradalom következtében kétszázezer magyar hagyta el hazáját.

A forradalom után körülbelül 350 embert végeztek ki, huszonkét ezer embert bebörtönöztek.

Amikor 2006-ban az 56-os forradalom 50. évfordulójára emlékeztünk, George W. Bush amerikai elnök is emlékezett. Nem is akárhogy, ugyanos 2006-ban október 23-át az elismerés napjává emelte.