Nem kell azonban attól tartanunk egyelőre, hogy az atomenergiával mindent kiválthatunk. A megfelelő műszaki előrelépés hiányában elsődlegesen a villamosenergiát vagyunk kénytelenek használni.

Az atomenergiát termelő erőművek jóval kevesebb káros, üvegházhatású anyagot bocsátanak ki. Ráadásul olyan energiaforrás, amelyből több évre előre fel lehet halmozni készletet és megbízható is. Az üzemanyag tárolása egyszerű, és ha kellően körültekintőek, akkor maga az üzemanyag veszélytelen.

A Föld védelme érdekében az lenne a legcélszerűbb, ha a megújuló energiaforrásokat használnánk, úgymint szél-, napenergia, csakhogy ennek technikai korlátai vannak. A szél nem fúj állandóan, a Nap sem süt mindig, így a folyamatosság ezek esetében nem garantálható. Vagyis a megújuló energiaforrások mellé kell egy olyan stabil plusz energiakapacitás, amelyet az előbbiek hiányában gyorsan be lehet vetni.

Világszerte épülnek az atomerőművek, bár a megoszlás változó. Vannak olyan országok, ahol a meglévőket is leállítják, míg máshol újat építenek. A világ villamosenergiájának 15 százalékát jelenleg atomerőművek biztosítják.

Hátránya és kockázati tényezője az atomenergia előállításának az, hogy a nagy aktivitású hulladék, valamint a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolása még nem megoldott. A kis és közepes aktivitású hulladék raktározása inkább kivitelezhető, de az emberek általában tartanak a sugárveszélytől, az egészségügyi kockázatoktól.

Valóban több tragédia történt atomerőművekben, vegyük csak példaként a nem is olyan régen bekövetkezett Fukusimai balesetet. Ám minden ország maga dönt arról, hogy működtet-e atomerőművet vagy sem. Mérlegelnie kell, hogy ha működtetni kíván, akkor mekkora ellenállásba ütközik a társadalommal szemben.

A Fukusimai események után, hazánkban számos új előírást vezettek be, több módosítás is történt a meglévő rendelkezésekben. Minden balesetből és zavarból, ami a világ atomerőműjében történik, tanulsággal szolgál a többieknek.

(Kép forrása: naavaay.com)