A placebo-hatás az a jelenség, amikor egy szer úgy tud a páciens állapotán javítani, hogy valójában nem rendelkezik a változáshoz szükséges farmakológiai hatással, elég ha az alany azt hiszi.

Ezt a folyamatot vizsgálta két kutató, amikor arra voltak kiváncsiak, szükséges-e tényleges mély alvás a jó teljesítményhez? Kísérletükben elmagyarázták a résztvevőknek, hogy milyen fontos az agyi funkciók szempontjából a megfelelő mennyiségű és minőségű mély alvás. Azt is elmondták, hogy egy átlagos éjszakán egy egészséges ember 20-25%-ot tölt REM ciklusban, abban az állapotban, ami a legjobban segíti az agyműködést.

Ezután az alanyokra elektromos szenzorokat tettek, melyekről azt füllentették, hogy alvás közben a szívritmusukat, a pulzusukat és az REM állapotukat fogja vizsgálni.

Ezt követően az alanyok egy részének azt mondták, hogy 16,2 %-ot töltöttek REM állapotban, a másiknak pedig hogy 28,7%-ot, mely adat, mindkét esetben, hazugság volt.

Később a kísérletben részvevőknek egy egyszerű tesztelésben kellett közreműködniük, ahol különböző számokat kellett összeadniuk.

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik úgy hitték, rosszul aludtak, lényegesen rosszabbul teljesítettek, mint azok, akik meg voltak győződve, hogy kipihenték magukat.

Összegezve a kutatás eredményeit, ha valamiért nem tudnánk megfelelően kialudni magunkat éjjel, a másnapi kiváló teljesítmény érdekében az is elég lehet, ha sikerül magunkkal meggyőznünk arról, milyen jót is aludtunk. Azért érdemes észben tartani, hogy a placebo-alvás hosszú távon semmiképp sem helyettesítheti az egészséges mennyiségű éjszakai pihenést.

(Kép: rollingout)