Jump to content

Korlátokkal korlátlanul

2014. 02. 25. 08:34

Milyen hatással vannak ránk korlátaink? Akadályoznak, vagy éppen – bármilyen hihetetlen is – segítenek minket?

Ezt a kérdést járja körbe egy előadásában Phil Hansen, művész, aki életének egyik legbizonytalanabb és legkétségbeesettebb időszakát élte át, amikor kézremegéssel küszködött. Mert gondoljunk csak bele: egy olyan művész, aki a remegés miatt nem tudja kifejezni önmagát, olyan akár egy hamisan éneklő énekes.

Azonban legnagyobb meglepetésére – és valószínűleg tiltakozására – orvosától azt a tanácsot kapta, hogy „használja” a remegést. Használja, azaz kovácsoljon belőle előnyt. Mégis hogy lehetséges ez? Hogyan tudnánk túllépni egy olyan hiányosságon, amely finoman szólva jelentős hátrányt okoz számunkra? Hatalmas lelkierő és céltudatosság kell hozzá. Hansen reménytelen helyzetének ellenére olyan akaraterővel rendelkezett, amely egyszerűen túllendítette ezen a problémán és segített neki észrevenni, meglátni a „nagyobb képet”, és elérni távlati céljait.

A megváltozott körülményeknek köszönhetően rengeteg inspirációra és ötletre tett szert. Új eljárásokat és technikákat talált művészetének kifejezésére. Rájött, hogy az addig megszokott képessége az egyenes vonal megrajzolására, önkifejezésének csupán egyetlen módja. Ezen kívül rengeteg létezik! Kreativitása által olyan helyzeteket teremtett, amelyek közelebb segítették céljához, és a kezdetben elátkozott remegésre is pozitívumként gondolt. Akárcsak Edison, amikor feltalálta a villanykörtét: sikertelenségeit nem kudarcnak fogta fel, hanem ezer módnak, ahogyan nem lehet villanykörtét készíteni. Azonban ez az ezer lépés vezette el átütő sikerű találmányához.

Fontos megjegyezni, hogy nem bugyuta hurrá-optimizmusról van szó. Sem pedig a pozitív gondolkodás önbecsapást kimerítő mértékéről. Hanem valódi felismeréséről annak, hogy azok a korlátaink, amelyek behatárolnak, lekötnek és gyakran visszahúznak – ha képesek vagyunk másképp gondolkodni róluk –, soha nem látott távlatokat nyithatnak meg előttünk. Korlátaink a segítségünkre vannak, még akkor is, ha ezt éppen nem vesszük észre. Rákényszerítenek az új megoldásokra, a sokoldalúságra, más képességeink fejlesztésére és felfedezésére. Segítenek és szívóssá tesznek. Arra sarkallnak, hogy sose adjuk fel. Sikeressé tesznek és alázatra tanítanak.

„Lehet, hogy a korlátok a legmeglepőbb forrásai az ihlet merítésének, de talán ez az egyik legjobb mód arra, hogy kimásszunk a gödörből, újragondoljuk a kereteket és megkérdőjelezzük az elfogadott normákat. Talán a pillanat megragadása helyett arra kellene buzdítanunk egymást, hogy a korlátainkat ragadjuk meg. ” – vallja Phil Hansen.

A cikket inspiráló videó megtalálható itt.

Fotó: smallbiztrends.com