Jump to content

10 tény, amit a szójáról tudni érdemes

2013. 07. 15. 06:00

A szója valóságos csodanövény, amely természetes aminosavainak, vitaminjainak és ásványi anyagainak köszönhetően az egészséges táplálkozás egyik alapköve. Összegyűjtöttük, milyen előnyei vannak a fogyasztásának, illetve a génmódosításról is szót ejtünk cikkünkben.

Rövidítjük a nevét

A Kelet-Ázsiában honos termény teljes megnevezése „szójabab”, amely a japán sóju, azaz szójaszósz kifejezésből ered. Valójában a hüvelyesek közé tartozik, ám egyes hivatalos állásfoglalások – például az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) – szerint célszerűbb az olajnövények közé sorolni. Ennek oka, hogy körülbelül ötödrészben olajat tartalmaz, aminek 95%-át lehet étkezési célra használni.

Fehérjében gazdag

A szójabab 35%-a fehérje, ami kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy a növényi étrenden élők megfelelő proteinforráshoz jussanak általa. A vegetáriánusoknál és a hagyományosan kevesebb húst fogyasztó kultúrák népeinél – jellemzően az ázsiaiaknál – pont ezért kerül az asztalra nap mint nap. A belőle készült tofu nálunk is népszerű húshelyettesítő anyag.

Csökkenti a koleszterinszintet

Kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres szójafogyasztás mérhetően csökkenti a vérben található „rossz” (alacsony sűrűségű, LDL) koleszterin szintjét, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenéséhez. Az eredményeket fokozza a tény, hogy a szójafogyasztás többnyire más, szintén egészséges táplálkozásra irányuló törekvéssel jár együtt.

Segít a változókorban

A szója úgynevezett fitoösztrogéneket, tehát növényi eredetű, hormonhatású vegyületeket tartalmaz. Ennek köszönhetően segít a menopauza kellemetlen tüneteinek mérsékelésében: hatékony fegyver a hőhullámok, a hangulatingadozások és a hüvelyszárazság ellen.

Mérsékeli a mellrák kockázatát

A sok szóját evő társadalmakban lényegesen alacsonyabb a mellrák előfordulásának aránya. Tudósok szerint erre elsősorban a gyermekkorban elkezdett, rendszeres fogyasztás nyújt garanciát, míg egyes kutatások alapján a felnőttként elsajátított táplálkozási szokás is mérhetően csökkenti az emlőrák kialakulásának veszélyét.

Erősíti a csontokat

A csontritkulás megelőzése kiemelt fontosságú – főleg a menopauzán átesett nők körében, akiknek a hormonváltozások révén drámaian csökkenthet a csontsűrűsége. Vizsgálatok támasztják alá, hogy a rendszeres szójabevitel lassítja a csontrendszer korral járó leépülését, megelőzve ezáltal a mozgásszerv-rendszeri betegségek jelentkezését.

Leküzdheti a tejérzékenységet

A szójában található aminosavak elindíthatják a laktáz enzim termelését a tejérzékeny gyerekek bélrendszerében. Ennek hatására a csemeték fokozatosan hozzászoktathatóvá válnak a tejhez és a tejtermékekhez. A dolog jelentőségét növeli, hogy a fejlődő szervezetnek az egészséges csontok és fogak kialakításához még több kalciumra van szüksége, melynek pótlása laktóz tartalmú élelmiszerekkel oldható meg a legkönnyebben.

Módosíthatja a gyógyszerek hatását

A szója tiramint tartalmaz, ami a tirozin nevű aminosav származéka. Nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve módosíthatja a vérnyomás-szabályozó gyógyszerek hatását, valamint a monoamin-oxidáz gátló antidepresszánsokét. A nemzetközi ajánlás szerint napi 6 mg tiramin bevitele jelenthet veszélyt, egy adag fermentált szójatermékben pedig ennek tizede található – tehát ha beéred ennél kevesebbel, valószínűleg nem lesz semmi bajod.

Több formában is kapható

A szója jelentős mennyiségű rostot, magnéziumot, káliumot, kalciumot, cinket, vasat, foszfort és folsavat tartalmaz. Emellett sok B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B9-, E- és K-vitamin is van benne. A szójaolaj, a szójatej, a szójaliszt, a szójaszósz, illetve az indonéz konyha részét képező tempeh mind megőrzik az értékes tápanyagait.

Vitatják a génkezelés miatt

A szójabab olyan növény, melynek termesztése sokáig nehézkes volt a viszonylagos kényesség miatt. Az 1990-es években egy amerikai cég úgy döntött, hogy forgalomba hoz egy ellenállóbb fajtát, amelyet génmódosítás útján fejlesztett ki. Ez a típus ellenáll a gilfozát növényvédő szernek, azaz nem lesz baja a permetezéstől.

A génmódosítás beavatkozást jelent az élővilágba, s állandó vita tárgyát képezi, hogy az emberiségnek van-e ehhez joga. Az Egyesült Államokban kapható szójatermékek java ilyen, ám az Európai Unió ellenzi a génmódosítást, és csak annak hiányát bizonyító papírokkal lehet terményt behozni a tagországokba.