Ahhoz, hogy enni tudjuk, meg kell az élelmiszer alapanyagait termelni, a fogyasztás fenntarthatóságát is biztosítani kell. A mezőgazdaság már közelít kapacitásának kimerítéséhez. Eszünkbe kell vésnünk, hogy mi egyéni fogyasztók felelünk saját magunkért, de fogyasztásunk környezetei hatásáért is.

Az embereket befolyásolja az élelmiszerek fogyasztása terén, hogy milyen jövedelemmel rendelkeznek. A fizetés mértéke éppúgy hatással van arra, hogy az egészségesebb, kisebb környezetterhelésű élelmiszert tudja megvásárolni a fogyasztó. Csakhogy a magasabb fizetéssel rendelkezők számára nem feltétlenül igény az egészséges és környezettudatos életmóddal szorosan együtt járó egészséges ételek fogyasztása.

Sokat emlegetnek mostanában egy lábnyomot, méghozzá az ökológia lábnyomát. Ez nem más, mint amely kifejezi, hogy egy adott technológiai fejlettséggel élő társadalom mekkora mennyiségű hulladékot termel, és ennek elnyeléséhez mekkora vízre, földre lenne szükség, hogy a keletkező hulladékot elnyelje, önmagukat pedig fenntartani tudják. Az élelmiszerek fogyasztásával leginkább energiát és területet használ fel az ember. Az ezzel járó környezeti hatásokat hivatott mérni az ökológiai lábnyom.
Kutatások eredményéül azt kapták a szakemberek, hogy hazánkban az ökológiai lábnyom nagyját a tej, tejtermékek, a húsok fogyasztása adja, kisebb mértékben szerepelnek a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök. A hazai ökológiai lábnyom abszolút húsalapú, ám hazánk élelmiszer fogyasztásának nagysága az európai átlag alatt van.
Érdekes kapcsolat van a jövedelem és az élelmiszer-fogyasztásnak az ökológiai lábnyom szempontjából. Azt feltételeznénk ugyanis, hogy a magasabb jövedelemszint biztosítja az egészségesebb, tudatosabb életmódhoz szükséges táplálékot. Csakhogy ez nem így van, inkább a mennyiség növekszik, de nem feltétlenül egészségközpontú ételeket vásárolnak a jobb módban élők. Az alacsony jövedelem, vagy annak hiánya befolyásolja azt, hogy mennyi és milyen minőségű élemet vásárolunk – feltételezhetően.

A kimutatások azt bizonyítják, hogy a jövedelem növekedésével az élelmiszer fogyasztásának mennyisége is nő. A magas jövedelemmel rendelkezők azonban élelmiszereik közül kihagyják, vagy legalábbis minimálisra csökkentik a kenyér, hús, tojás és burgonya fogyasztását, de megnövelik a zöldségek és gyümölcsök számát. Magyarországon tehát igenis befolyásolja a jövedelem azt, hogy milyen élelmiszerekből és mennyit vásárolunk meg.

(Kép forrása: oaklandmagazine.com)