Egy másodpercig sem szabad lenézni őseink szépségápolási szokásait, mert mesterei voltak annak, mindazok ellenére, hogy olykor nem sok minden állt rendelkezésükre. De a kezdetektől fogva igen találékonyan és kreatív módon törekedtek az ápolt megjelenés elérésére, mert egy csöppet sem túlzás azt állítani, hogy haj és bőrápolás ne lenne egyidős az emberiséggel.

Egyiptom a szépségápolás hazája, a kelet kultusz és a görögök

Egyiptom a mai napig a szépségkultusz elsőszámú hazája, elvégre minden onnan indult. Az első és legrégebbi DIY szépségápolási termék Kleopátra idejéből való. A hajra az illatos olajok, az arca piros rúzsszerű készítmény, a körmökre pedig kezdetleges vörös lakk került.

Meglepő, de a haj és hajhullás problematikája már a görögöket és a rómaiakat is bosszantotta a modernkori szépségideál kialakulása előtt évezredekben is. Ők egészen újszerű megközelítéssel igyekeztek megoldást találni a problémára, és a kopasz foltokat befestették és igyekeztek olyan hatást elérni vele, mintha a kopasz folt helyén is haj lenne. Sőt a rómaiak kezdték el a hajszőkítést, igaz jobb híján vizelettel, de az is elérte a kellő hatást, és az első parókák is ekkor készültek.

A görögöknél az egyiptomiakhoz hasonlóan nagy kultusza volt a szépség és hajápolásnak. Előbbi esetében nem csak a sminkelése, hanem a száj higiéniájára is nagy hangsúlyt fektettek, horzskövet, krétát és mészport használtak a fogtisztításhoz. Utóbbi az a hajápolás az olajok és különféle növényekből készített kezdetleges samponok formájában teljesedett ki.

A görögök egyébként isten ajándékának tartották a hosszú hajat, és nagy becsben is tartották, amelyben a férfiak erejét és lelkét vélték felfedezni. A hosszú haj csak a kiváltságosoknak volt engedélyezett: a rabszolgáknak rövidre kellett vágni, a nőknek pedig masnikkal kellett ékesíteni, vagy copfba kontyba kötni. A frankoknál más jelentése volt a felkötött hajnak: szüzességük jeleként a hajadon nők kiengedve vagy hosszú fonott copfokban hordták hajukat, míg az asszonyoknak illett felkötni.

Az ókori keleti népeknek is megvoltak a maguk fortélyai. Balzsamligetek, mirhahegyek, levendula, ricinus, gránátalma – mind szolgálatában állak a szépségnek, ám a többi keleti nép féltve őrizte tudását.

A barokk és a testápolás

A test és hajápolás egy ideig azonban megint csak a süllyesztőbe került, és csak a barokk és az újkor hajnalán került előtérbe, de azóta nincs megállás. Az első tojásos, kamillás pakolások után egyre inkább felismerték a különböző növényekben és gyógynövényekbe rejlő erőt. A rokokó korszak beköszöntével egy kicsit ugyan újra megtorpant a hajápolás (azidőtájt a hatalmas méretű hajak lehetetlenné tették a fej mosását, ezért viselőik eltetvesedtek), de szépen lassan azért halad előre.

A modernkor kapujához érve tudományos alapokra helyezték a hajápolást, és a már mesterséges körülmények közt előállított samponok és balzsamok kerültek a figyelem középpontjába. Az étrendkiegészítők és hajtápláló kapszulák az 1900-as éveket követően láttak napvilágot, amikor még épp a csukamájolaj láz tombolt. Ha pedig már hajápoló szerek.

A hajkészítményekben mérföldkőnek és úttörőnek számító Revalid készítmények az évszázadok összes tapasztalatát felhasználva, egyedi összetétel alapján készülnek, aminosavakat és vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaznak, hogy tökéletes megjelenésűvé váljon.