Ahogy beköszöntött az a bizonyos harmadik születésnap, ami után még egy nulla dukál, persze nem egyik napról a másikra, de éreztem, hogy a bőröm másfajta gondoskodást követel magának, méghozzá jóval táplálóbbat. A kor és az anyaság hozta magával azt is, hogy tudatosabban élek, aminek hatására elkezdtem érdeklődni (többek között) a natúr kozmetikumok iránt. Adott volt a probléma és adott a természetes vonal, így amikor rátaláltam erre a francia natúr kozmetikumokat forgalmazó boltra, és a problémám mondhatni egy csapásra megoldódott (pontosabban egy hét alatt), igen gyorsan meg lettem győzve arról, hogy jó helyre találtam. A bőröm végre puha lett, semmi viszketés, még a talpam is pedikűrös látogatása nélkül szandálszezonra felkészülten várta a nyilvánosság figyelmét. Felbuzdulva a számomra régóta áhított sikereken, más termékeket is próbára tettem, amik azóta a fürdőszobám alapdarabjai lettek.
Elsőként jöjjön a már beharangozott „csodakrém”, az Algalys bio testápoló tej. Folyósabb állagának köszönhetően könnyedén és vékonyan el lehet oszlatni a bőrön, gyorsan beszívódik, viszont marad utána egy olajos réteg, ezért én csak este szoktam használni. Rendkívül hatékonyan hidratál, és ezt most csupa nagybetűvel is írhatnám, talán úgy jobban érzékeltethetném hatását. Ez a legfőbb oka, amiért hamar beleszerettem, nem pedig az illata, azt inkább csak megszoktam. Mivel rövid időn belül helyre tette a száraz bőröm, a megmaradt kétharmad flakont bőrradírozás után használtam az egész testemre. Hogy a bőrradír, vagy a testápoló, vagy e kettő kombinációja adta-e az eredményt, nem tudom, csak azt, hogy még a párom is megjegyezte a mindenhol bársonyosan puha bőröm (pedig ő aztán nem az a bókolós fajta). 200 ml-s kiszerelésben kapható - hiszen jóból kicsit adnak -, viszont az ára kissé borsos, amit néha ki lehet fogni akciósan, úgy kihagyhatatlan vétel. De ha beleszámolom, hány krémmel próbálkoztam már előtte sikertelenül, akkor még a teljes árral is simán jobban jártam volna.
A következő nagy kedvenc a Petipo de Patapo névre hallgató bőrradír (ezt szoktam az algás testápolóval együtt használni). Maga a bőrradír játszi könnyedséggel száll szembe az elhalt hámsejtekkel, miközben gyengéden radírozza az érzékeny bőrömet, hogy a végeredmény puha és bársonyos legyen. A termék különlegessége, hogy a szemcsék tört kukoricacsuhéból készültek, amit annyira kellemes érzés használni, mintha a tengerparton homokkal simogatnám a testem. A gyapotvirág illatát pedig imádom, mert egyszerre kellemes, púderes és kissé édes. Az ár itt sem csekély, viszont jó nagy tégelyt kapsz érte cserébe. Én feleztem a tesómmal, és így is kitartott nálam egy évig. Szóval egyszeri beruházás, ami jó sokáig elegendő.
Fotó: Tudomány Attila
Szerelem volt első szippantásra! Nem volt kétséges a Collines de Provance testápolói közül, hogy a jázmin illatú mellé teszem le a voksom. Minden egyes illatot Viki (tulajdonos) végig kenegetett a kézfejemen, és egyértelműen emellett a finom virágillat mellett döntöttem. Imádom azóta is, és nemcsak a visszafogott, de magával ragadó illata miatt, hanem mert pillanatok alatt beszívódik és olyan puha lesz tőle a bőröm, hogy élmény használni! Amikor felkenem, virágburok vesz körül, amitől függő lettem! Mindent tud, ami egy testápolótól elvárható: hosszan érződő kellemes illat, ami mellé elképesztően puha tapintás is társul.
A Casa Nature samponja csupa természetes összetevőből áll, így nem véletlen, hogy ez is elsők között került kipróbálásra. Még sosem használtam natúr sampont, így ekkor szembesültem először annak előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Kezdem a hátrányokkal. Nos, a habzás nem igazán az erőssége, de ha egyszer mellőzni szeretnénk a káros összetevőket, akkor ezzel meg kell barátkozni. Kellő figyelemmel kell hajat mosni, hogy mindenhova jusson, alaposan masszírozni, mert itt bizony nincs hab, ami jelezné, hogy hol tiszta és hol nem. Pár alkalom után a hajam is hozzászokott, könnyebben habzott, de még így is jócskán meg kellett érte dolgozni, főleg hogy hátközépig érő a hajam. Kissé szárító hatású, egy tápláló pakolás elkélt hajmosás után. De ennyi, más nem írható a rovására. És amiért mégiscsak érdemes natúr samponra váltani, az az első pillanattól megszűnő hajhullás (bizony-bizony, semmi a háton, és szinte alig a hajkefében), na és persze a tudat, hogy természetes kényeztetésben részesült a haj, nem pedig szilikontól és egyéb hasonló anyagoktól lett tiszta. Már a lányom haját is ezzel mosom, és imádom rajta is érezni a megszokott gyapotvirág illatot.
Könnyedén megszerettette magát az Aleppói szappan is. Semmi fix-fax, csak a természet ajándéka a kezemben, ami szintetikus adalékanyag, tartósítószer, színezék és illatanyag mentes. Viszont bőven tartalmaz olívaolajat (telítetlen zsírtartalma szerkezetileg nagyon hasonló a bőr zsíranyag tartalmához) és némi babérolajat. Vagy említhetném még a Collines de Provence csodás bio éjszakai arckrémét, aminek már a dobozától is nehezemre esett megválni, annyira különleges egy arckrémhez képest. Az illata nagyon kellemes, de nem csak ezért érdemes kipróbálni, hanem mert extra érzékeny bőröm is kifejezetten szerette. Tél közepén vásároltam, akkor kicsit vastagabban kellett felkenni, viszont még nyáron sem kellett megválnom tőle, nem éreztette azt, hogy túl sok, túl zsíros, akkor elég volt egy vékony réteget felvinni belőle. Praktikus, mert így nem kell külön ápoló télre és a melegebb hónapokra.
Fotó: Tudomány Attila
Ha ti is úgy érzitek, hogy a sok felesleges és felsorolhatatlan összetevőket lecserélnétek jóval kevesebbre és természetesebbre, akkor ezeket a francia natúr termékeket szívből tudom ajánlani. A bolt, ahol árulják, pedig egy nagyon kedves hely, minden alkalommal élmény oda ellátogatni!
