Egy nagyszabású európai felmérés szerint az emberek harmadának vannak alvási panaszai, ami azonban nem jelent feltétlenül orvosi értelemben vett alvászavart. Noha modernizált világunkban egyre kevesebb időt fordítunk a pihenésre, nem minden írható a lakásunkat elkerülő álommanó számlájára, ugyanis olykor saját magunk szabotáljuk önön pihenésünket.

Aludni csak jó álom?

Le kell szögezni, a rossz alvásnál kevés pocsékabb dolog létezik. Az átszenvedett éjszakák, az ébresztőóra visítása, a plafon bámulása nem épp a legjobb elfoglaltság, de egyszer mindenki átesik rajta.

Viszont azt nem árt tudni, hogy a hónapokon, éveken keresztül fennálló alvászavar növeli a depresszió, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri betegség kialakulásának a kockázatát, valamint hormonproblémák okozója is lehet. Ezeknek a betegségeknek nemcsak oka, hanem következménye is lehet az alvás zavara, így sokszor nem is tudjuk megmondani, melyik volt előbb – mint a tyúk-tojás probléma esetében. Az alvászavarokban a társbetegségeken túl, az egészségtelen, mozgásszegény életmódnak, a stressznek, ill. a rendszertelenségnek is szerepe van.

Viszont, megfelelő mennyiségű alvással, pihenéssel mindez ellensúlyozható. A tudomány jelenlegi állása szerint legalább 8 órányi normális minőségű alvásra van szükség. Ez a mennyiség elegendő, ahhoz hogy a munkabírás, és a szervezet ellenállóképesség ne csökkenjen.

6 óra – inkább le se feküdj!

Gyakorta ringatjuk magunkat abba a tévhitbe, hogy ha 8 órát nem is pihenünk, legalább hatot igen. Nos, a témában készült kutatás, ami a Pennsylvaniai Egyetem szakembereinek nevéhez fűződik arra világított rá, hogy 6 órányi alvás a szervezetnek nem igazán tesz jó, sőt.

A kutatók négy csoportba osztották a résztvevőket. Mindegyik csoport eltérő mennyiségű alvásidőt kapott: négy, hat és nyolc órás intervallumokat, illetve az egyik csoportba azok kerültek, akik két teljes napig nem aludhattak.

Az vizsgálat során a szakemberek két óránként monitorozták a résztvevőket, és különböző kognitív teszteknek vetették őket alá. A megfigyelés két héten át zajlott, és egészen a tizedik napig nem volt jelentős teljesítménybéli eltérés a csoportok között (leszámítva, hogy a 8 órát pihenők jeleskedtek mindenben), ám a tizedik nap után a 6 órát alvók teljesítménye látványos romlásnak indult.

Érdekes, hogy teljesítményük azonos volt a teljes alvásmegvonásban lévőkével. Viszont, míg utóbbiak tapasztalták magukon az alváshiány tüneteit, addig a 6 órát alvók csoportja nem, sőt fáradtságot sem éreztek.

A magyarázat erre a jelenségre a pszichológusok szakemberek szerint maga a tudat, hogy valamennyit aludtunk éjjel, segít megbirkózni a fáradtsággal, ám a szervezet működésében ez nem így manifesztálódik. Hiába verjük át az agyunkat a szervezet ettől függetlenül alváshiányos állapotba kerül, ami hosszú távon komoly problémákat eredményez.