A fejlett társadalmakban az tapasztalható, hogy a gyermekvállalás későbbi életkorra tolódik ki. Manapság teljesen általános, hogy az első gyermekét vállaló nő harminc év feletti. A modern társadalmakban élő nőkkel szembeni elvárás is másabb, mint régen volt, bár ezért, mi nők, sokat harcoltunk. Így tehát fontos a megfelelő iskolák elvégzése, a munka, a karrierépítés. Nem utolsó sorban a fiatalok egy része azt az álláspontot vallja, hogy még nem szeretne pelenkát cserélni, hanem világot akar látni, tapasztalni, élni vágyik. Vannak fiatalok, akik félnek a felnőtté válásnak ettől a szakaszától. A munka válik egyre inkább az életük részévé, és úgy érzik, hogy az anyai szerep betöltése egyre távolabb kerül tőlük. Ha mégis kedvet kapnak a családlapításra, azt jóval később teszik meg, mint ahogyan az előző generációkban. A gyermekvállalási magatartás tehát hazánkban is megváltozott. A családalapítás szempontjából a magasabb kor nem az érettséggel egyenlő, ugyanis a késői gyermekvállalásnak ugyanis komoly rizikói lehetnek.
Rögtön elsőként problémát jelenthet maga a teherbeesés. A 20-30 év közötti egészséges nők spontán teherbeesése 80%-os lehet, míg a 30 feletti nők esetében jóval alacsonyabb. Még idősebben ez még kisebb esélyt jelent. Nemcsak a fogantatás történhet nehezebben, hanem magasabb a magzati veszteség esélye is. Vetélést a fiatalabb korosztályba tartozó nők is átélhetnek, amely testileg és lelkileg is komoly terheket ró egy nőre. A háttérben genetikai rendellenesség, a természetes szelekció is állhat. A késői gyermekvállaláskor nemcsak az anya korára kell gondolni. Ha az apa életkora 45 év feletti, akkor bizony nagyobb esély van arra, hogy genetikai ártalom lépjen fel a magzat esetében. A kóros génállományú embriók továbbfejlődését a természet nagyon sok esetben meggátolja és abortálódik.
Fiatalon könnyebben viselik a nők a várandósággal járó minden állapotváltozást és a szülés után is kevesebb a komplikáció, mint idősebbek esetében. Az anya magasabb életkorával megnőhetnek a kromoszómák rendellenességei, amelyek általában olyan súlyosak, hogy azok az élettel össze nem egyeztethetők. A 35 év feletti várandós nők esetében fokozottabban figyelnek a Down-kór kiszűrésére.
Ahogy telnek felettünk az évek, egyre tapasztaltabbak leszünk, ám a szervezetünk egy gyermek kihordására nem biztos, hogy jobban fel van készülve. Pláne akkor nem, ha a kor előrehaladtával még bizonyos betegségek is társultak, úgymint cukorbetegség, magas vérnyomás. A mozgásszegény életmódunkból eredő elhízás sem segíti a fogantatást.
Ha az élet úgy alakul, hogy késői gyermekvállalásban gondolkodik egy nő, akkor alapos rutinvizsgálattal érdemes nekiindulni. Ekkor kiderülhetnek olyan ismeretlen betegségek is, amiről a nő nem is tudott. Támogatni lehet a szervezetet a tudatos és egészséges táplálkozással, a rendszeres mozgással, minden káros szenvedély rlhagyásával. Nagy esély van arra, hogy egészséges gyermeknek adjon életet egy idősebb édesanya.
