Ha a gyerekeket kérdeznénk meg, hogy szeretik-e az iskolát, akkor csak töredékük válaszolna egyértelmű igennel. Sokan a közösség miatt szeretnek iskolába járni, de az állandó fegyelem és figyelem már túl sok szabályozást jelent a gyerekek többségének. Ez megterhelő. Máshol azonban még ennél is nagyobb a leterheltség, és van, ahol lazábban veszik a tanulást. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a lengyelek Európában. Ott ugyanis a tanórák száma kevesebb, mint más európai országban. A chilei gyerekek tovább élvezhetik a nyári szünetet, mint a mieink. Ez azt jelenti, hogy december közepén elkezdődik a nyári szünet, amely egészen március elejéig tart. Ugyanez érvényes Romániára, Máltára, Észtországra, Lettországra, és Litvániára is. A három hónapos nyári szünetről a magyar gyerekek csak álmodoznak. Habár a francia diákok számára a legrövidebb egy tanév, megvan annak a miértje. Franciaországban ugyanis az oktatási napok hosszabbak, mint máshol.

A magyar gyerekek ma már sokkal korábban és tudatosabban kapnak idegen nyelvi képzést, de meg sem közelítjük a luxemburgi diákokat. Az ottani diákok legtöbbje már általános iskolás korában legalább két vagy akár három nyelvet is tanul. Ebből kifolyólag úgy mennek középiskolába, hogy akár két idegen nyelvet is beszélnek.

Ahogy a magyarországi gyerekek is választják idegen nyelvként az angolt, úgy máshol is így van ez. A magyar gyerekek is megküzdenek az angol nyelvtannal és a szókincs bővítésével, de nem vagyunk egyedül ezzel, ugyanis az európai gyerekek nagyja küzd a nyelv elsajátításának nehézségével.

Hollandiában akkor kezdi egy gyerkőc az iskolát, ha betölti a negyedik életévét. Így aztán az osztály létszáma és összetevője mindig változik.

A magyar diákok kevésbé várják a szeptembert, azonban nem biztos, hogy szeptember legelső napján tudjuk megkezdeni a tanévet, ha az hétvégére esik. Olaszországban máshogy van. Ha törik, ha szakad, de az új tanévet akkor is szeptember 1-én indítják.

Hazánkban és szerte a világban koedukált iskolában tanulnak a gyerekek, de Iránban csak az egyetemen tanulnak együtt a fiúk és a lányok, egészen addig külön osztályban élesítik elméjüket. Még a tanárok neme is illeszkedik a gyerekekéhez.

A világ legkisebb iskolája Torinóban van, míg a legnagyobb Indiában található. Ebbe az iskolába félmillió diák jár.

A mi gyermekeink terhe sem kicsit, de a kínai gyerekeket igencsak megterhelik, ugyanis átlagban akár 14 órát is a házi feladat megírására fordítanak egy héten. A kenyai gyerekek számára nem kötelező az iskolába járás, ennek ellenére többségük okosodni akar (vagy a szüleik akarják). Pakisztánban nem szabályozza törvény a gyerekek iskoláztatását csak annyiban, hogy 5-9 éves kor között kötelező.

Ha így tekintünk a haza iskolarendszerre, nincs is olyan rossz dolguk a magyar gyerekeknek.