Jump to content

Neveld gazdaggá!

2014. 07. 02. 10:00

Sokan szeretnénk, hogy gyermekünk a pénzhez és az anyagi javakhoz valahogy „normális” módon tudjon majd viszonyulni. Otthon már lépni sem lehet a játékoktól, amiket gyorsan megun. A szobájában külön tv, saját táblagép, de ez sem elég, mindig újabb és újabb kívánságokkal áll elő. A zsebpénzt, amire nincs is szüksége, hisz mindent megkap, percek alatt elveri. Néha bekeményítünk, és valamit nem veszünk meg, de nem bírjuk sokáig a hisztit és a zsarolást – hát beadjuk a derekunkat. Ha nem mi, akkor majd a nagyszülők.

 kép: http://www.pinterest.com/pin/325244404312543215/

Azt már tudjuk, hogy azt az attitűdöt, ahogyan a materiális világhoz viszonyulunk, otthonról hozzuk, és erősen befolyásolja azt is, mennyi pénzt tudunk majd keresni felnőttként. Ezért szeretnénk, ha gyermekünk nem félne majd a bőségtől, tudná, hogy megérdemli azt, de nem feltétlenül jár neki. Tudja, hogy amit kíván az elérhető, ha másként nem, kemény, kitartó munkával. Megérdemli a legnagyobb gazdagságot is, de ne legyen felháborodva, ha esetleg nélkülöznie kell. Tudjon szerezni és elengedni is. Mit tehetünk szülőként azért, hogy mindez megvalósuljon? Mint mindent, a pénzügyi nevelést is érdemes minél korábban elkezdeni.

1.       Képzeljük el, hogy épp egy játékboltban készülünk ajándékot venni az unokatesó szülinapjára. Látjuk csemeténk sóvárgó tekintetét, (apropó, az elővigyázatosak egyedül mennek az ilyen bevásárló túrákra) már rosszat sejtünk, és igazunk is lesz. „Anyaaaaa! Vegyél nekem egy ilyet!!!”

A.      Az első forgatókönyv szerint: Neeeem, eszedbe se jusson, ki van zárva, hogy megvegyük. Otthon van a sok játékod, azokkal sem játszol. Hát a világ összes játéka sem elég neked? Mit gondolsz, honnan szedem én a pénzt?„ Mit tanítunk ezzel a hozzáállással? Egyrészt vágyakozni valamire bűn, de legalábbis ciki. Pedig a gyerekek vágyakoznak (a felnőttek is folyton), mindenre, amit meglátnak, és mindenre, amije a szomszédnak van. Megtanulja továbbá, hogy a szüleinek nincs elég pénze ahhoz, hogy az ő vágyait kielégítse, ez folyamatos hiányérzethez vezet. A vágyai elérhetetlenek és beteljesíthetetlenek, ez pedig valamiféle tehetetlenség érzést alakít ki benne.

B.      A második forgatókönyv szerint: „Hű, látom, nagyon szeretnéd ezt megvenni. Mi is ez? Mennyibe is kerül? Na jó, de megígéred, hogy szófogadó leszel? Csak akkor veszem meg, ha nagyon jó leszel ám.” Mi tanít ez? A gyerekek bármit megígérnek, ha pillanatnyi örömökhöz juthatnak ezáltal. aztán a sok ígéret huss…. mintha nem is lett volna,. Magára vessen, aki belement egy ilyen alkuba. Azt biztosan el tudjuk ezzel érni, hogy nem meggyőződésből, a szülei iránt érzett tiszteletből fogad majd szót a gyermekünk, hanem valami elérése érdekében. A vásárlás okozta pillanatnyi örömtől akár függővé is válik (pláne az ekkor felszabaduló dopamintól), de ez a boldogság egyre hamarabb elillan majd.

C.      A harmadik megoldás: „Hallom nagyon vágysz erre a játékra. Nagyon klafa, nem csodálom, hogy szeretnéd. Figyelj, ma ezt nem terveztük, ma az unokatesódnak veszünk ajándékot. Szeretnéd, hogy beírjuk ezt a szülinapi listádra? Tudom, hogy messze van, és nehéz kivárni, de ha nagyon szeretnéd, menni fog. Ha esetleg még hamarabb szeretnél hozzájutni, kitalálunk valamit, amivel összegyűjthetnéd rá s pénzt.” Mit tanul ebből? Egyrészt fontosak a prioritásaink, ebben a hónapban, vagy ezen a napon nem ezt terveztük – szemben azzal, hogy nem engedhetjük meg magunknak. Míg az előbbi döntés és kontroll kérdése, az utóbbi ennek teljes hiánya. Másrészt amellett, hogy ér vágyakozni dolgokra, azokra időnként nem árt tartósan vágyni, és akár tenni is érte, hogy megvalósuljanak. Ha elég vonzó az a játék, lehet, hogy nyertünk valakit, aki buzgón kiviszi majd a szemetet egy kis plusz pénzért. Ha nem olyan érdekes, akkor nagy tanulság lehet, hogy néhány vágyunk elég, mint a szalmaláng.

2.       Soha ne vegyél semmit azért, hogy enyhítsd a lelkiismeret furdalásodat, vagy betömjél egy érzelmi űrt.

3.       Adjál lehetőséget arra, hogy gyermeked megtanulja, milyen keményen, kitartóan dolgozni egy elérendő cél érdekében. Az otthoni rendes házimunkán túl lehetnek plusz feladatok, amiért pénzt kap, de a szomszédban is érdemes körülnézni, nincs e sétáltatandó kutya, összegereblyézendő falevél.

4.       Legyél jó példa. Sajnos itt sem úszod meg, hogy megmutasd, hogyan tudod mérlegelni, mikor mit érdemes megvenni. Ha elmegy az eszed és beszámíthatatlanná válsz, amíg meg nem szerzed a legújabb kütyüt magadnak (akkor sem, ha meg tudod magyarázni, miért nem tudsz élni nélküle), akkor pont erre számíthatsz az utódodnál is.

5.       Végül engedd meg, hogy gyermeked más módon jusson hozzá az öröm érzéséhez és a betevő dopaminhoz. Hagyd, hogy kibontakoztassa tehetségét, támogasd az érdeklődésében, céljai elérésében.

 

Pethő Orsolya, pszichológus

Ha nevelési gondjaid vannak, keress meg, segítek: www.kolyokszerviz.hu