Jump to content

Hogy kicsoda Mimi? Eláruljuk

2014. 03. 28. 11:57

Ha egy szabadon választott játszótér anyapopulációját megkérdeznénk, mit is gondol az egerekről, kizárt, hogy sok szeretet és elfogadás övezné a kis rágcsálókat. Ha azonban a fal mellett surranó, mindent bepiszkító, betegségeket terjesztő állatka egy mesekönyv lapjain jelenik meg, egyből más a helyzet.

Nincs is jobb PR-ral bíró állat, mint a mesekönyvi egér, két dimenzióba helyezve rögtön feltűnik a kedves gombszem, a mókás bajuszka, a bájos fül, egy szónak is száz a vége, egereket mesékben szerepeltetni nagy siker és jó üzlet.

Lucy Cousins brit mesekönyvszerző és illusztrátor jóvoltából a legkisebbeknek sem kell egérhős nélkül tengetniük életük első néhány évét. A képeskönyvek a Magyarországon nem vetített rajzfilmsorozat adaptációi, a célcsoport a másfél+-os korosztálytól indul, Mimi elkíséri a gyereket nagyovis korukig.

Tőlünk nyugatabbra jóval több kötet jelent meg, Mimit és barátait hatalmas kultusz övezi, egy átlagos jómódú és ügyesen önérvényesítő angol bölcsis nagy valószínűséggel csak mimis tányérból hajlandó megenni a reggeli zabkását. A kiadó egyelőre 5 mesekönyvet kockáztatott meg (Hol lakik Mimi? Mimi ajándékai, Mosolyogj, Mimi!, Mimi a forgalomban, Hány óra van, Mimi? Aréna 2000 Kiadó).

A címszereplő Mimi egy nőnemű fehéregér, kapcsolati hálóját Tallula kacsa, Edgár, az elefánt, Cirill mókus, Oszkár, a strucc, Kroki, a ki nem találják, na jó, eláruljuk, krokodil alkotja. A Mimi-könyvek tökéletesen kiszolgálják a célcsoportot, a vizuális világgal éppen csak ismerkedő legkisebbeket nem terheli különösebb történettel a szerző, ebben a korban az örömöt az állatok, tevékenységeik, esetleg neveik felismerése okozza. Azért az nagyon vicces, amikor a Mimi-rajongó családok gyermekeinél az első szavak közé bekúszik a viszonylag nehezen artikulálható Cirill és Edgár is, a nagyothalló nagymamák legnagyobb meghökkenésére.

A rajzok elrajzoltan és szándékoltan suták, valószínűleg ebből is fakad a bájuk, mintha egy nem túl ügyes 10 éves készítette volna őket valamilyen kevésbé szofisztikált számítógépes rajzolóprogrammal. De ez csak a látszat, minden jól megtervezett, a kicsik pedig imádják a tiszta színnel kitöltött, erős fekete kontúros kis lényeket.

A magyar kínálatból talán a Mosolyogj, Mimi!-vel érdemes kezdeni, ez a legkisebbeknek szól, itt egy fényképezés ürügyén mutatkoznak be a szereplők, ráadásul a könyv kemény lapjai jól ellenállnak a növekedő fogak okozta kihívásoknak és a lapozáshoz még kevésbé szokott kezecskéknek is.

A többi kötetet a képeskönyvek, lapozók műfajával némiképp idegen interaktív elemek gazdagítják, még ha kicsit nagyobbaknak íródtak is. A forgatható lapok, kihúzható fülek kezelése a kis olvasók határait feszegeti, gyereke válogatja, hogy mi lesz a sorsa ezeknek a színes, csillogó papírkincseknek. Van, aki azonnal megtanulja óvatosan kihúzni, kinyitni, majd visszacsukni a Mimi ajándékai gyönyörűséges meglepetéseit, van, aki tövestül tépi ki Kroki piros traktorát. Aki nem szaggatja szét azonnal, meg is tanulja, hogy érdemes vigyázni a könyvre, a Hol lakik Mimi? házikói kinyithatók, izgalmas érzés játékból bekopogni, majd beköszönni a takarító Cirillhez, a tusoló Edgár elefánthoz, különösen a kislányolvasók ámuldoznak Tallula kacsa rózsaszínben játszó enteriőrjén, a kisfiúk pedig hosszan el tudják nézegetni Oszkár strucc barkácsszerszámait.

Az a szülő is megtalálja a számítását, aki nem elégszik meg a közös könyvnézegetés okozta primer örömmel, mindegyik Mimi könyv hozzájárul a kicsik részképesség-fejlődéséhez is. Az itt leginkább favorizált Hol lakik Mimi? pl. segít a kicsiknek a rész-egész viszony felismerésében, az összes könyvre jellemző éles kontúrok, a tiszta színek a gyerekek alak-háttér észlelését fejlesztik. Az egyik legnagyobb kihívás, az idő fogalmának megértésében, az óra átlátásában segít a Hány óra van, Mimi?

Mosolyogj, Mimi! Aréna 2000 Kiadó, 2004.

Hol lakik Mimi? Aréna 2000 Kiadó, 2004.

Mimi ajándékai. Aréna 2000 Kiadó, 2004.

Mimi a forgalomban. Aréna 2000 Kiadó, 2005.

Hány óra van, Mimi? Aréna 2000 Kiadó, 2005.

(Kép: renaud-bray.com)