Jump to content

Genetikai beavatkozás az egészség érdekében

2016. 07. 18. 17:00

A tudomány fejlődésével mindig más állt a kutatások figyelmének középpontjában, és mindig megvoltak azok a területek, amelyekben nagy sikert értek el és egyre csak fejlődött az orvostudomány.

Amíg a XIX. században a fertőző betegségek felismerése, mechanizmusának megértése és a terjedés megállítása volt a lényeg, a XX. században már a betegségek kialakulását kutatták, amely elvezette az orvosokat, a tudósokat a biokémiáig. Az orvostudomány jelentős állomásaiban mindig jelen volt magyar tudósok is. Már a XX. században a genetika forradalma figyelhető meg, az 1950-es években pedig már a DNS titkát is kezdték kapizsgálni. A kétezres évek elején megalkották az ember genetikai térképét. A sejtmagon belül találhatóak az öröklődés egységeit jelentő gének. A kromoszómákban találhatóak a DNS kettős spiráljai, amelyek bonyolult szerkezetűek és védőburok védi. A gének lényegében a DNS egyes szakaszait jelentik. A DNS-ek szabják meg, hogy egy-egy fehérje milyen, az hogyan befolyásolja életünket. A sejtmagon belül párba rendeződve 46 kromoszómánk van – 23 apai és 23 anyai, amelyek megadják az utódok genetikai alapjait. Emiatt hasonlít egy gyermek a szüleire, vagy az őseire. Egy kromoszómában 25 ezer génpár van. Ezeknek jelentőségük van abban, hogy milyen színű a szemünk, milyen a vércsoportunk stb.. Csakhogy a genetikában is történnek hibák, meghibásodások, amelyek az egyéneknél betegségeket okozhatnak. Jó ideig úgy hitték a kutatók, hogy az öröklődésért csakis a sejtmagon belüli kromoszómák a felelősek, de most már tudják, hogy a sejtmagot körbevevő citoplazma is tartalmaz örökítő anyagot. Ez azt jelenti, hogy a 46 kromoszómán kívül van egy plusz egy mitokondriális kromoszóma is. Ám a DNS-ben vannak aktív és inaktív szakaszok. A DNS 37 génje aktív, a többi inaktív, vagyis alvó szakaszban van.

Amikor a női petesejt és a férfi hímivarsejtje találkozik, akkor a petesejtbe a hímivarsejt feje lövődik be, és vele együtt a 23 apai kromoszóma is. Ez adja meg az új jövevény genetikai térképét, a megfogant magzat mitokondriumait azonban az anya adja. Ezek a mitokondriális gének (anyai) nagyon sérülékenyek, így tízszer nagyobb az esély azok meghibásodására is. Ennek következtében alakulhatnak ki mutációk, az ilyenfajta meghibásodások pedig nagyon sokfajta betegséget okozhatnak. Ezek a betegségek bármelyik életkorban jelentkezhetnek, számos és nem igazán jól meghatározható tünete lehet, és bármelyik szervet érintheti. Minden négyszázadik ember érintett ilyen jellegű betegség elszenvedésében, és ami a legrosszabb, hogy hatékony kezelése ezeknek még nem létezik.

A genetikával foglalkozó tudósok éppen ezért hozták létre a lombikbébi módszert. Ennek segítségével a hibás szakaszokat, hibás kromoszómákat eltávolítják, és csak a jó marad meg.

(Forrás: sites.psu.edu, http://docentesinnovadores.net//képek)