Felmérésekkel szoktak képet kapni arról, hogy egyes országok lakossága hogyan viszonyul az élethez. Ebben mi rendszerint rosszul teljesítünk. A megkérdezett magyarok majdcsak fele mondhatni, hogy feladta a küzdelmet azért, hogy sorsa jobbra forduljon. A magyar lakosság számára a legnagyobb fejtörést a pénzhiány okozza, így ha nem tudjuk a csekkjeinket időben befizetni, az búskomorságba hajszol minket. A magyarokat leginkább az foglalkoztatja, hogyan fog alakulni az ország gazdasági helyzete, növekednek-e az árak, több lesz-e a munkanélküliek száma.

1973 óta világszerte felmérik az országok elégettségét. Ebben pedig mindig a dánok a legeredményesebbek. Ez azt jelenti, hogy a dánok igazán boldog emberek. Ezt a boldogságot már évtizedek óta tanúsítják Dániában. Mi a titkuk?

A skandináv ország kétségtelenül boldog, és ezt már jó ideje rendületlenül tartja. Mi sajnos optimizmusban, életkedvben meg sem közelítjük őket. A stressz jellemző a mai világban, mi magunk is érezzük bőrünkön. Ezek szerint a dánokat csak minimálisan érinti a stressz?

Kétségtelen, hogy nagyobb a nyomás a mai kor emberein. Nyomaszt minket a sikerorientáltság, a teljesítménykényszer, a versenyszellem. Sok feladatot kell határidőre teljesíteni, és a feladatok nem érnek véget a munkahelyen, hanem más szerepünkbe bújva is meg kell felelnünk. Olyan nyomasztóan hat ez ránk, hogy gyógyszerekkel igyekszünk a bennünk tomboló elégedetlenséget tompítani. Sokan élnek antidepresszánsok használatával, és sajnos gyermekeinknél is egyre inkább jelentkezhetnek pszichés zavarok. Dániában azonban ez nem jellemző. Miért nem?

A dán lakosság azért boldogabb, mint bármelyik másik nép emberei, mert általánosságban elmondható, hogy elégedettek. Ők tényleg azok a fizetésükkel, az oktatásukkal, a politikájukkal, az egészségüggyel kapcsolatosan is. Nemcsak munkahelyük van, de ott jól és biztonságban érzik magukat. Dániában jó a közbiztonság és a korrupció is kisebb.

A dán boldogság titka a skandináv mentalitásban rejlik. A skandináv országok lakóinak viselkedésére jellemző az úgynevezett Jante-törvény. Aksel Sandemose (norvég-dán író) írta le sorait még 1933-ban, amikor egy dán kisvárosban járt. A Jante nevű település lakóinak viselkedése adta az ihletet. E szerint a dánokra is jellemző: Ne gondold, hogy bárki lennél; Ne gondold, hogy egyenrangú lennél velünk; Ne gondold, hogy okosabb vagy, mint mi; Ne is gondolj arra, hogy jobb lennél nálunk; Ne gondold, hogy többet tudsz, mint mi; Ne gondold, hogy fontosabb vagy, mint mi; Ne gondold, hogy jó vagy bármiben is; Eszedbe ne jusson nevetni rajtunk; Ne gondold, hogy bárki is törődik veled; Ne gondold, hogy bármit is taníthatsz nekünk.

A dánok boldogságának kulcsa, hogy elégedettek azzal, amijük épp van, és ami épp történik. Nyitottak, érzelmileg rugalmasak, pozitívan realisták, empatikusak, nem idegeskednek felesleges dolgokon, sok kisebb elérhető célt tűznek ki maguk elé. Számukra (számunkra is) szükségesek a közös beszélgetések, kávézások, teázások, a közös könyvolvasás, játék, zenehallgatás a szeretteik társaságában. Ezt a szemléletet igyekeznek gyermekeiknek is továbbadni.