A férfiak sokszor vádolják meg a női nem egészét azzal, hogy bonyolult. Nem egy személyre lebontva mondják ezt, hanem általánosítva, minden nőre vonatkozóan. Azon túl, hogy fizikai megjelenésünkben is eltérünk a férfiaktól, tény, hogy gondolkodásmódunkban is mutatunk különbségeket. Mi sem értjük mindig a férfiakat, mégsem gondoljuk őket bonyolultnak. Sőt sokesetben egyszerűek. Miért gondolják, hogy a nők bonyolultak?

Ha egy kicsit is más véleményen vagyunk, mint a férfiak, akkor azonnal azt vágják a fejünkhöz, hogy mindent túlkomplikálunk, túlmagyarázunk, túlgondolunk, túlreagálunk. Mi nők ezek szerint mindent túlságosan csinálunk?

Tény, hogy apró dolgok is kihoznak minket a béketűrésből, máskor ugyancsak semmiség miatt képesek vagyunk sírni. A semmiség azonban csak a férfiak számára tűnik semmiségnek, ugyanis ők valóban mindent hajlamosabbak leegyszerűsíteni. Mi nők pedig tényleg bonyolultabban látjuk az egész világot, így a párkapcsolatban is érvényesül a különbség és ettől válik izgalmassá a kapcsolat, az élet.

A nők többsége érzékenyen reagál egyes helyzetekre és történésekre. Ami a férfiak számára egy vállrándítással megoldható, azon mi töprengünk és rágódunk akár napokon át. Közülünk sokan nehezen engednek magukhoz másokat, míg vannak, akiknek ez könnyebben megy, csakhogy őket könnyen játékszerként használnak. Pedig mindegyikőnk szeretetre, figyelemre vágyik.

Az is bizonyos, hogy bennünk a hormonok szintje gyakran változik, és ez kihat az étkezésünkre, az alvásunkra, miért ne hatna a viselkedésünkre? Ennek köszönhetően hangulatingadozásra is számítani lehet. Ezt az állapotot mi is felismerjük magunkba, azonban a környezetünk is érzékeli. A férfiak tudják, hogy ezek azok a bizonyos nehéz napok. Azért erre fogni mindent mégsem lehet. Ráadásul ez még mindig az a tényező, amelyet az erősebb nem tagjai is képesek elfogadni. Legalább ilyenkor valamire rá tudják fogni, hogy miért viselkedünk furán, miért vagyunk bonyolultak.

Valójában egészen máshogy vagyunk beüzemelve, mint a férfiak. Ehhez pedig még az is társul, hogy szeretnénk, ha a férfiak apró jelekből, utalásokból rájönnének, mire van szükségünk. De ez nem így van, mi pedig nem mondjuk meg kerekperec, hogy mit szeretnénk. A férfiak konkrétumokra várnak, mi pedig arra, hogy ők szavak nélkül is tudják gondolatainkat. Belül fortyogunk, dühöngünk, hogy miért nem értenek minket, pedig csak arra lenne szükségük párjainknak, hogy kimondjuk. Milyen egyszerű?! Mégis ritkán tesszük meg. Márpedig, ha a párunk nem tudja vágyainkat, gondolatainkat, akkor mi nők szoronghatunk, és ez kihat párunkra, kapcsolatunkra is.