Jump to content

Nem jól lélegzünk

2014. 06. 26. 12:23

Gyerekkorunkban állandóan azt hallottuk: lélegezzünk jó mélyeket, hiszen ezzel minél több oxigén jut szervezetünk sejtjeihez! Egy alternatív módszer azonban épp az ellenkezőjét bizonyította be: kevesebb oxigénbevitellel különböző egészségügyi problémák megszüntethetők.

Dr. Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor módszere azt javasolja, lélegezzünk kevesebbet! A haldoklók légzésével foglalkozó kutatásai során megfigyelte, hogy az ember annál intenzívebben lélegzik, minél közelebb áll a halálhoz. Ez a megfigyelés szöget ütött a fejébe, és arra gondolt, talán az alacsonyabb szintű gázcserének több köze lehet az egészséghez. Bebizonyította, hogy sok civilizációs betegség épp a fokozott levegővétel miatt alakul ki és épp akkor javul, ha kevesebbet lélegzünk. Ugyanis a széndioxid nem csupán elhasznált gáz, bizonyos mennyiségre szüksége van belőle a szervezetnek. De a hatalmas levegővételek, a túllégzés, az úgynevezett hiperventilláció jelentős CO2 veszteséghez vezet, ami sok problémát okozhat. Összeszűkülnek a hörgők, például asztmarohamnál, vagy légszomj jön létre a pánikrohamnál, mert így próbálja megakadályozni a szervezet, hogy még több széndioxid kiürüljön. A kevés széndioxid miatt túl sok tejsav termelődik, ezzel felborul a test kémiai egyensúlya, ami betegségekhez, s az immunrendszer gyengüléséhez vezet.

Ez a légzéstechnika, - amely Oroszországban ma már hivatalosan elismert asztmaterápiás módszer -, látványra olyan, mintha nem is lélegeznének, csendesen, szinte láthatatlanul kell venni a levegőt. A lényeg: ne szájon át, hanem mindig az orrunkon át vegyünk levegőt, s úgy is fújjuk ki! A légzéscsökkenés hatására megemelkedik a szervezetben a széndioxid szintje, ami segít, hogy minél több oxigénmolekula szabaduljon fel a vérben lévő hemoglobinból. Tehát jobb lesz a szervezet oxigénhasznosítása, ha csökken a légzés. Ez elsőre paradoxonnak tűnhet, főleg ha a gyerekkori jótanácsra gondolunk, hogy vegyünk nagy levegőt, de hát a széndioxidra nagyobb szükség van, mint gondoltuk. Görcsoldó hatása van a simaizmokra, márpedig a hörgők falát simaizmok borítják. Ezért javul azonnal az asztmások állapota, mert ha óvatosan veszik a levegőt, azonnal kinyílnak a légutak. Ha jobb lesz az oxigénellátás, minden belső folyamat javul: a keringés, az anyagcsere, a vérnyomás, jobb lesz a terhelhetőség, a szervezet pH értéke.

Ennek köszönhető, hogy egyes asztmás betegek teljesen meg tudnak gyógyulni, vagy töredékére csökkenthető gyógyszeradagjuk, másoknak normalizálódik a magas vérnyomásuk, kezelhető a pánikroham, elmúlik a krónikus fáradtság, koncentrációs zavar, gyulladásos betegségek, allergiák. A stressz, félelem, vagy betegségek miatti gyors, felületes légzések extrém esetben szédüléshez, hideg, görcsös végtagokhoz, ájuláshoz is vezethetnek, ilyenkor az érintett egy papírzacskóba fújja a levegőt és innen is szívja be. A kilélegzett levegő nagy része szén-dioxidból áll, így ismét nagyobb mennyiséget vehetünk magunkhoz belőle, ezáltal javulnak a fennálló tünetek. Prevencióként napi 2-3 alkalommal, 20-30-szor kell így gyakorolni, hogy tartós javulás álljon be az egészségügyi problémákban.

(fotó: cosozo.com)