Már Krúdy Gyula is megmondta, hogy nincs rossz álom, mert amikor álmodunk, az azt jelenti, hogy még élünk. Ezért a legrosszabb álomban is van valami jó. A jól ismert író a rengeteg munkával összeállított, s azóta sok családban megtalálható Álmoskönyvében azt írja, hogy az éjfél előtti álomnak nincs különösebb magyarázata, hiszen akkor agyunk a napi dolgokat dolgozza fel, míg a hajnali álom annál figyelemreméltóbb.

Zágon Judit, aki közel ötven éve foglalkozik álmokkal -- és saját bevallása szerint jósláshoz, látnoki feladatokhoz nem ért, munkája alapja a jungiánus pszichológiai szemlélet és sokéves lélektani tapasztalata --, tovább kategorizál. Szemlélete szerint a jelentős álmok többrétegűek. Legfelül, a felszínen aktuális napi élményeink vannak, a második szinten a tudattalatti átrendezi ezeket, és rejtett felismeréseket, összefüggéseket mutat. „Sokszor van egy harmadik szint is, amely úgymond beszél a legmélyebb személyiség-rétegünkről, az őstermészetünkről, vagy a legrégibb gyermeki lelkünkről” – mondja az álomfejtő, hozzátéve, hogy esetenként a kollektív tudattalanunk tárházából is felmerülhetnek képek.

Az álmoknak hét különböző típusát különbözteti meg, ismerkedjünk meg velük, hátha legközelebb ráismerünk valamelyik álmunkra. Természetesen nem csak tiszta, hanem vegyes álmok is léteznek.

- Egyensúlyteremtő álmok: ha nappal kompenzálni kell az elfojtásokat, például szívesen beolvasnánk a főnöknek, de inkább szó nélkül alkalmazkodunk, akkor álmunkban valamilyen formában jön az agresszió.

- Figyelmeztető álmok: tudatosíthat olyan jelenségeket, amik ott vannak az életünkben, de nem vesszük észre. Például betegséget, párkapcsolati problémát, veszélyes szokásokat.

- Összerendező álmok: kapcsolatba hoznak jelenségeket, sokszor csupán oly módon, hogy egy térbe és időbe helyeznek látszólag össze nem illő dolgokat, hogy összeállhasson egy puzzle.

- Visszatérő álmok: ha hosszú éveken keresztül változatlan formában kísért, egy szűnni nem akaró komplexus dolgozik legbelül, amely megoldásért kiált. A lassan változó, átalakuló visszatérő álmok azt mutatják, hogyan fejlődünk, haladunk egy adott komplexus vagy konfliktus feldolgozásában.

- Vágyálmok: ha nagyon erős valami vagy valaki iránti vágyakozásunk és nem tudunk érdemlegesen küzdeni érte, esetleg lehetőségünk sincs erre, akkor álmunkban enyhítjük ezt a feszültséget. Ott minden megtörténhet, beteljesülhet.

- Rémálmok: életre kelnek azok a negatív indulatok (harag, bosszúvágy, féltékenység, irigység, gyűlölet, stb.) és elviselhetetlen szorongások (halálfélelem, magány, tehetetlenség, üresség), melyeket nappal elfojtunk, megtagadunk. Az álombeli megszemélyesítéssel az indulatok veszítenek energiájukból.

- Archaikus álmok: a kollektív tudattalan rétegeiből jönnek elő, gyakran bibliai vagy népmesei motívumok, misztikus formában tárják fel az élet örökérvényű igazságait, törvényeit.

- Szórakoztató álmok: amikor az ember kiegyensúlyozott és jól van, akkor mintegy jutalomként „szórakozhat” egy jót álmában. Ezek gyakran kalandszerű, élvezetes, színes, sokszor humoros álmok, akár egy jó film.

- Visszatekintő álmok: lelki egyensúlyunk egyik feltétele, hogy a múltunkat életkorunknak és helyzetünknek megfelelően időről időre összeegyeztessük a jelenünkkel, egyre újabb összefüggéseket fedezve fel. Ez a bölcsesség útja, amit nem könnyű felismerni. Amikor fiatalabb szereplőkkel zajlik az álom, vagy magunk vagyunk benne fiatalabbak, az múltbéli élményeink szimbolikus újraélése. Pincében, régi városban, ásatáson vagy erősen balra tartó helyszín felé tett látogatás a múltunkra utal.

(Fotó: www.smh.com.au)