Saját bőrükön érezhetik már a klímaváltozás hatásait a Salamon-szigetek lakói.

A Csendes-óceáni ország mintegy 990 szigetéből öt került az emelkedő tenger szintje alá az elmúlt években.

A kis szigetek közül a legnagyobb területe elérte az öt hektárt, állandó lakóik nem voltak, viszont a környék halászai gyakran kötöttek ki rajtuk.

Az óceánok a szárazföldek olvadó jégsapkái és a hőtágulás miatt emelkednek, de a kis szigeteket a hullámok eróziója is pusztítja.

Az Environmental Research Letters szaklapban megjelent ausztrál tanulmány szerint az elmerültek mellett további hat kis sziget van süllyedőfélben.

„A visszahúzódó partvonal miatt a Salamon-szigeteken olyan falvak tűntek el, amik már legalább 1935 óta léteztek” – mondta el a felmérést vezető Simon Albert.

Korántsem apró homokzátonyokról van szó, hanem vegetációval borított korallszigetekről – tette hozzá.

A queenslandi egyetem kutatója szerint a Salamon-szigetek azért is vannak veszélyben, mivel a vízszintemelkedés itt az átlagérték háromszorosával érvényesül.

Az egyes területek közti eltérés az uralkodó szelek, tengeráramlások és a változó gravitációs vonzás együttes hatásának tudható be.

Simon Albert és csapata 33 sziget műholdképeit vizsgálta 1947 és 2014 között. A látottakat a helyiek beszámolójával is összevetették.

Megállapították, hogy az erős hullámzás és az emelkedő víz kölcsönhatása gyorsítja a part erózióját.

„A globális jelenségek hatásai jelentősen eltérhetnek helyenként, ezekre az adott körülmények közt érvényes válaszokat kell adni” – fogalmazott a szakember.

A Salamon-szigetek lakói folyamatosan alkalmazkodnak a változásokhoz.

Az ország egyik tartománya, Choiseul lehet az első a világon, melynek fővárosát, Tarót az emelkedő tengerszint miatt kell áttelepíteni.