Alváskor láthatunk olyan álmokat, amelyek lehetetlenek, nem valódiak, elérhetetlenek, és némelyik vágyunk is ilyen. Megfoghatatlan, nem reális. Sokszor szeretnénk felidézni álmainkat azért, hogy újból részesülhessünk abból a csodából, amit akkor átéltünk. Ez persze nem vonatkozik a rémálomra. Álmodás során sokszor olyan meseszerű és könnyed minden, hogy vágyunk arra újból és újból. Nem mindig reálisak, sőt olykor a valóságtól igencsak elrugaszkodott cselekményeket élhetünk át. Nem is biztos, hogy azokat a vágyainkat testesítik meg, amelyeket a való világban elérni szeretnénk, de akár jelzésértékkel bírhat egy-egy álom.

Jól tudjuk, hogy álmaink milyen könnyen szertefoszlanak, főleg akkor, ha azok a realitás talajától igencsak messze járnak. Ha azonban elérhető, még ha nem is egy lépéssel, de apránként megközelítve teljesíthető, igazán csodás érzés. Egy álom valóra válása.

Tehát álmai mindenkinek vannak. Kellenek is, mert ezek visznek minket előre, ezek késztetnek cselekvésre. Most azonban ezeknek egy könyvtárat is terveznek Oroszországban. A Dél-Szibériában található Bajkál-tó fog otthont adni egy olyan könyvtárnak, amely igencsak hideg lesz. Úgy tervezik, hogy az amúgy is fagyos közeg fog otthont adni az álmok jégkönyvtárának. A Szobolinaja-hegység nem szűkölködik a jégtömbökből, így azt használják fel a könyvtár alapanyagául, ami amúgy is adott.

A világ minden pontjáról fogadják a vágyakat, reményeket és álmokat. A jégkönyvtár „lapjai” a jégtömbök lesznek, ezekbe fogják belevésni a beküldött álmokat méghozzá nem csak oroszul, hanem az eredeti nyelven. A jégtömbökből labirintust fognak kialakítani, amelyek között el lehet majd tévedni. Na, nem azért, mert annyira lehetetlen küldetés lesz a labirintusban kiigazodni, azonban a vágyak olvasásába tényleg bele lehet majd veszni. Pont, mint egy igazi könyvtárban. A polcokon sorakozó könyvek mind a tudást, az ismeretet nyújtják számunkra, mi pedig kíváncsiak vagyunk. Mint ahogy kíváncsiak vagyunk más emberek vágyaira is.

Az ötlet egy kedvelt síterep vezetőjétől származik, akinek ezzel a könyvtárral az a célja, hogy még népszerűbbé váljon a Bajkál-tó környéke, hiszen az páratlan természeti szépséggel bír, és sokkal többen is felkereshetik egy ilyen ötlet kapcsán.

Az álmokat február végéig gyűjtik, majd megkezdik a munkát. A jégtáblákhoz száz tonnánál is több jeget használnak majd fel. Miután gondosan, eredeti nyelven belevésték az emberek vágyait a tömbbe, lehet olvasgatni. Aztán, mint egy álomból felébredve, a kép szertefoszlik, csak illúzió marad, úgy lesz az enyhébb idő beálltával a jégtömbökből víz, amely a Bajkál-tavat gazdagítják. Az álmok nem vesznek el, nem semmisülnek meg, de átalakulnak.

Az ötletet jövőre a megvalósult álmokból fogják összeállítani és ugyanígy tömbökbe vésni.