Az ausztrál hatóságok márciusban már bejelentették, hogy a világörökségi helyszín bizonyos területei 15 éve a legsúlyosabb mértékű kifehéredést tapasztalják meg, részben a két évtized elteltével az egyik legerősebbnek bizonyult El Niño miatt.

Az ausztrál kormány vasárnapi közlése szerint bizonyos korallok fehérré, mások szürkévé fakulnak a tengeri képződmény egyes területein, a kifehéredés az északi régiókban súlyos.

A területet vasárnap szemrevételező ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint a zátony háromnegyede „kisebb vagy mérsékelt arányú kifehéredést” tapasztal meg. Kifejtette, míg a folyamat nem olyan súlyos, mint 1998-ban vagy 2002-ben, a Lizard-szigettől északra mértéke számottevő. A WWF szerint eme régió 15 év elteltével a legsúlyosabb károkat szenvedi el.

Kutatók szerint míg a zátony északi területei a legszebb és érintetlenek közé tartoznak, az utóbbi évek ciklonjai strukturális károkat okoztak bennük. Bizonyos területek koralltakarója már majdnem 100 százalékban fehér, amit aggasztónak tartanak.

A kifehéredés folyamán a korallok elűzik a nekik színeket kölcsönző, fotoszintetizáló algákat. A folyamatra például abnormálisan magas vízhőmérséklet során kerülhet sor, amint a hőmérséklet visszatér a normál tartományba, az algák képesek ismét kolonizálni a korallokat.

A Nagy-korallzátony Tengeripark-hatóság vasárnap jelentette be, hogy a készültségi szintet hármasra emeli: ekkor újabb és újabb felméréseket készítenek a korallpusztulást követően, hogy jobban feltérképezhessék a zátonyokra nehezedő különféle nyomások hatásait, és segítsék a védelmi stratégiákat.

A Queenslandi Egyetem korallmonitorozó csoportjának szombati felvétele komoly aggodalmat váltott ki a kutatók és környezetvédelmi csoportok között a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatását illetően.

A szakértők szerint a Nagy-korallzátonynak az El Niño-val járó feltételek enyhülésére lenne szüksége heteken belül, hogy bizonyos területei fennmaradhassanak, viszont az ausztrál meteorológiai intézet legfrissebb előrejelzései semmi jóról nem árulkodnak. A Meteorológiai Világszervezet szerint az idei lesz a valaha dokumentált legforróbb év, ráadásul 2016 az El Niño miatt még a vártnál melegebb is lehet.

A Nagy-korallzátony Ausztrália északkeleti partjainál terül el mintegy 2000 kilométeren, a világ legnagyobb élő ökoszisztémája. Több milliárd dollár profitot termel évente a turizmus révén.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Marmalade  Facebook oldalát!
(Kép: ngm.com Forrás: marmalade.hu/hirado.hu)