A szürke öltönyös, kalapos, klasszikusan elegánsan felöltözött ősz szakállú bácsi képét azóta csaknem 200 ezeren lájkolták a Facebookon.

A magyar úr elmesélte, hogy nagyon magányosan él, felesége 15 éve meghalt, már a barátai sincsenek meg, de próbál aktív életet élni, hiszen sokat sétál, olvas és televíziót néz.

Arra a kérdésre, hogy mikor félt életében a legjobban, a következőt válaszolta:  "Az első napon, amikor megérkeztem Amerikába. Szabadságharcos voltam Magyarországon. Egyik nap a szomszédom azt mondta, hogy feljelentettek, és azonnal el kell hagynom az az országot. Ő egy kommunista rendőr volt, ugyanakkor a barátom, úgyhogy azt mondta, meneküljek. A feleségem nem akarta hátrahagyni a családját, úgyhogy ő nem jött velem. Amikor megérkeztem ebbe az országba, az volt az első alkalom, hogy teljesen magamra maradtam."

A Humans of New York olvasói imádták a történetet, a sok-sok lájk mellett hozzászólások ezrei érkeztek. Sokan szívesen megölelték volna, meghívták volna egy csésze teára, míg mások arra biztatják a New York-i lakosokat, hogy valaki hívja meg magához Hálaadásnapi vacsorára. Sok magyar származású amerikai osztja meg a kép alatt történetét szüleiről, nagyszüleiről, míg mások tisztelegnek a magyar szabadságharcos hősök előtt, és inspirálónak tartják a történetét.

A legtöbben pedig egyszerűen csak annyit fűztek hozzá a poszthoz, hogy a magyar bácsi történetét olvasva máris más megvilágításba kerültek saját, apró-cseprő problémáik..

 

 

(Forrás és fotók: Humans of New York Facebook)