A számtalan előnyből most csak néhányat emelnénk ki, hiszen Törökországról, Isztambulról könyveket lehetne írni. A térség egyik kiemelkedő előnye, hogy bár teljesen más kultúra, mint a miénk, elérhető közelségben van. Ráadásul a tévhittel ellentétben olcsón is megúszhatjuk az utazást, mert tavaly augusztus óta fapados járattal is elérhető, az ottani árak is barátságosak és már vízum sem kell.

Mivel az Isztambulba látogató turistát annyi élmény éri, hogy köteteket lehetne róla írni, az alábbiakban csak néhányat említenék. Azokat, amelyek a Törökországban eltöltött egy hét alatt számomra a legmeglepőbbek voltak.

1. Isztambul szelleme
Amellett, hogy a városban az itthoni hőmérséklethez képest általában melegebb van, felfigyelhetünk egy másik kellemes tulajdonságra is. Isztambulba érkezve óhatatlanul eszünkbe ötlik, hogy bizony egy karakteres várossal van dolgunk! Nem csupán a zene, az emberek vagy a szokatlan épületek miatt, de a városnak olyan kisugárzása, légköre van, amely hatalmába kerít, és nem enged. A minaretekből kiabáló, imádkozásra buzdító müezzinnek és a vallás jelenlétének is bizonyára köze van ehhez a városban uralkodó különleges „szellemhez”, ami méltóságot ad és tiszteletet követel minden Isztambulba látogatótól. A muszlimok naponta ötször imádkoznak, és ilyenkor megáll az élet. Ne lepődjünk meg, ha éppen imaidőben szeretnénk vásárolni a sarki vegyesboltban; ilyenkor az eladó leteríti az imaszőnyeget, és kb. 10 percig nem fogad vásárlókat.

2. A közlekedés
Ezúton szeretnék figyelmeztetni minden jogosítvánnyal rendelkező honfitársat, hogy ne hamarkodják el az autóbérlést. Aki volt már Isztambulban, az tudja miről beszélek. Akinek még nem volt szerencséje a városhoz, annak sok mindent elmond, hogy pl. a három sávos úton az autósok négy sávot alakítanak ki. Aki dudál, annak elsőbbsége van. Egy utca éppen arra egyirányú, ahonnan jönnek. Nem meglepő, hogy a piros lámpa sem jelent nekik annyit, mint nekünk. Természetesen a közlekedési dugók is állandóak, hiába vannak négysávos utak a városban. De a fentieken kívül még számos ínyencséggel találkozhatunk. Például az emberek nem csak a járdán közlekednek, hanem az utcán bárhol. Ha éppen jön egy villamos, az utcán vonuló tömeg – ha már a vallásnál tartunk – szétválik, mint a Vörös-tenger, aztán mintha mi sem történt volna, sétálnak tovább a villamossíneken.

3. A magyarok iránti szeretet
Valószínűleg a világon sehol nem örülnek nekünk annyira, mint Törökországban. A hotelből kilépve számítsunk arra, hogy magyar szavainkat hallva az árusok és pincérek megállítanak minket, hogy „madzsar barát” vagy odaszólnak nekünk, hogy „szép madzsar lányok”. Ők tényleg rokonaiknak tartanak minket, összefűz minket a közös történelem és a közös gyökerek. Szemükben aki magyar, az valójában török is. Ne próbáljuk meg elmagyarázni népünk eredetét, céltalan küzdelem... Különben is, inkább örüljünk, hogy testvérekként néznek ránk. Nem utolsó szempont az sem, hogy ha a Nagy Bazárba tévedünk, származási helyünkre hivatkozva tuti kapunk kedvezményt. :)

 

(Fotó: www.centrotours.ba, km.arabiaweather.com)