Félelmetes adat szerint az 1975-ös adathoz képest 2014-ben 650%-kal (!!!) több műanyag palackot állított elő az emberiség. Amit megvásárolunk az pedig előbb vagy utóbb, de biztosan a szemetesben – feltéve, hogy a hulladék eljut a szeméttárolóba – fogja végezni hulladékként. Mára már az is problémát jelent, hogy a hatalmas mennyiségű hulladékunkat hol helyezzék el, és hogyan kezeljék. Ráadásul már nem csak a szárazföldre koncentrálódik a szemét, hanem tengereinket, óceánjainkat ugyanúgy érinti ez a probléma.

Bármerre megyünk, szinte nincs olyan hely környezetünkben, ahol ne lenne elhagyott, eldobott műanyag palack. A strandok, tengerpartok „díszlenek” a strandolók mögött hagyott hulladékaival. Ezek között nagy számban lehet találni műanyag palackot és egyéb műanyag csomagolóanyagot is.

Nem újkori téma a műanyag okozta probléma, hiszen már 1970 óta foglalkozik a tudomány annak megbecslésével, hogy mekkora mennyiségű műanyag hulladék van vizeinkben. Egy amerikai egyetem igyekezett most felbecsülni ennek mértékét. Arra a következtetésre jutottak, hogy 275 millió tonna műanyag hever a tengerek partjain világszerte. A tengerpartról kerül a tengerbe, az óceánba a műanyag palackok legnagyobb része, azaz a tengerpart 50 kilométeres körzetéből kerül a tengerbe a sok műanyag hulladék. Ez azt jelenti, hogy évente akár 4,8-12,7 millió tonna kerül be ténylegesen a hatalmas vizekbe.
Ha az átlagot vesszük és 8 tonna műanyag palackkal számolunk, akkor is azt jelenti, hogy ez a fajta szennyezés összesen 192 ország tengerpartját érintené, és harminc centiméterenként öt szatyornyi palackot tenne ki. Őrület és egyben félelmetes becslés, de minden bizonnyal igaz. Ráadásul a nagyja hulladék a szemnek nem is látható, hiszen elnyeli a nagy víz. Csak a töredék lebeg sós vizeink felszínén, a többi a tengerek, óceánok fenekén landol.

Sokkal többet szemetelünk, mint azt feltételeztük magunkról. Hol a vége?

(Kép forrása: theguardian.com)