Napjaink egyik leggyakoribb, allergiát kiváltó élelmiszere az amerikai mogyoró. Az amerikai adatok szerint 1999-ben a lakosság 0,6 százaléka volt földimogyoró-allergiás, 2010-ben a gyerekek 2 százaléka – ismertette Mezei Györgyi allergológus szakorvos.  Európában nincs ilyen nagyarányú földimogyoró allergia, de a száma nagyon érzékelhető módon nő – tette hozzá.

Az immunrendszerünk a mogyoróban található fehérjét fertőzésnek, káros behatolónak hiszi, riadót fúj, hogy elhárítsa a veszélyt. A test túlzottan védekezik az ételekben található fehérjék ellen. Ezek a fehérjék különböznek: van olyanok közülük, amelyik életveszélyes reakciót vált ki – ezeket magas rizikójú komponenseknek hívjuk –, és vannak alacsonyabb rizikójú komponensek. A Semmelweis Egyetemen ezeket már meg tudják határozni, tehát rizikóbecslést tudnak készíteni. A mogyoró pörkölése esetén a belső rész nem kap annyi hőt, hogy a fehérje, mint allergiaforrás eltűnjön.

Életveszélyes az anafilaxia

„A földimogyoró-allergiások a földimogyoró egyes komponensei, egyes alkotóelemei ellen IGE-t termelnek, és ha találkozik a szervezet a földimogyoróval, akkor ez óriási vihart kavarva nagyon súlyos reakciókban is megnyilvánulhat” – magyarázta a szakorvos, hozzátéve, hogy a legsúlyosabb eset az életveszélyes anafilaxia. Az extrém súlyosságú allergiás reakció akár halált is okozhat. Az anafilaxiát elsősorban a fehérvérsejtekből felszabaduló anyag, a hisztamin okozza. Ebben az esetben az adrenalin injekció életmentő lehet. Az allergiára való hajlam örökletes is lehet. Minden allergiás betegség kialakulásánál kettőn áll a vásár, az allergiás alkaton és megszámlálhatatlan környezeti tényezőn.

Van egy nagyon érdekes, az allergológiában ablaknak nevezett helyzet: ha találkozik vele a beteg, csecsemőkorban vagy már a méhen belül, lehetséges, hogy nem lesz allergiás, hiába az erre genetikailag meghatározott helyzetben nőne fel – fogalmazott a szakorvos.

Minél hamarabb, annál jobb

Egyes kutatások szerint a szervezet korai megismertetése a mogyoróval nagymértékben csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát. Ez azért is fontos, mert a földimogyoró vitaminokban gazdag egészséges táplálék.

A múlt század elején Magyarországon is belefogtak a termesztésébe, de a kezdeti sikerek ellenére mégsem vált igazán jelentős haszonnövénnyé. A Debreceni Egyetem agrárkarán viszont bebizonyították, hogy feldolgozni is megéri. „A gyapot- és a narancsültetvények esete volt hasonló, az elgondolás elindult egy felfutó pályán, aztán ez abbamaradt. A 2000-es évek derekától kezdték el újra a termesztésbe vonni. Szerettük volna ipari vagy üzemi körülmények között is tesztelni, illetve az egyetemben a kutatásba bevonni, hogy a tápanyag-reakcióját, vetésidőt, illetve tőszámbeállítást vizsgáljuk” – magyarázta Balla Zoltán kutató. Az eredmények és a termésátlag kecsegtetőnek nevezhető. A földimogyoró egyike a leggazdagabb növényi olajforrásoknak.

Vannak előnyei is

Az olajpálma után a legmagasabb olajtartalmú magról van szó – 40-60 százalék az olajtartalma –, azonban tartalmaz még 26 százalék fehérjét is. B-vitamin is található benne nagyobb mennyiségben, ezenkívül E-vitamin is. A mogyoró antioxidáns hatású, a koleszterinszintet csökkenti, és van, aki a fogyókúra mellé is ajánlja. A benne található B-vitamin segít a koncentrációban, a memóriazavarokat kezelik vele, illetve az E-vitamin jót tesz a bőrnek ismertette Juhászné Tóth Réka OhD-hallgató.