Nem sokat teketóriázunk, ha arról van szó, hogy fizetnünk kell. Valószínűleg kevesen dévánkozunk azon, hogy a pénz mióta van forgalomban, mi a története. Abba sem gondolunk bele, hogy fizetőeszközünk már hetven éve szolgálja a magyar embert. Mielőtt bevezették volna a forintot, hihetetlen mértéket öltött az infláció. 1946. augusztus 1-jén bevezették a ma is érvényben lévő forintot. Az új pénznem bevezetésével az volt a cél, hogy a pénzromlást megfékezzék. Nem volt a legsikeresebb manőver, de azt legalább elérték, hogy nem emelkedtek tovább az árak, sőt mi több, jó ideig árstabilitás volt tapasztalható.

Nem ez volt azonban az első, hogy a magyar ember forinttal fizethetett. Már Károly Róbert aranyból verettetett pénzt 1325-ben, és ez érvényben is volt 1553-ig. 1750-1892 között pedig ezüstalapú forint volt a fizetőeszközünk.

A firenzeiek megelőzték a magyarokat pénzverésben. Károly Róbert is tőlük vette a forint alapját. Innen ered a ma is forintnak hívott pénz neve is. Mivel a forint alapja a firenzei fizetőeszköz volt, a firenzei pedig latinul florentinus, így kapta a forint elnevezést.

A forint újkori bevezetésére 1946-ban került sor, amelyet erős infláció előzött meg. Egy forint 4*1029 pengőt ért. A második világháborúban a nyilasok elkobozták azt az aranytartalékot, amelyet a forint készítéséhez akartak felhasználni. Később az amerikaiak visszaszolgáltatták ezt a készletet és megkezdték a forint pénzérméinek gyártását. Papír azonban kevés volt, így érméket készítettek, valamint papír tíz és száz forintos volt forgalomban. Amikor már volt minőségi papír is a pénzgyártáshoz, akkor megkezdődött a jó bankjegyek kibocsátása. Nemcsak a papírpénz minősége volt jó, de a nyomás technikája is. Amíg azelőtt az ofszet nyomást alkalmazták, vagyis a tintát felvitték a felületre és úgy nyomták rá a papírra, addig a minőségi papír esetében már réznyomást alkalmaztak. 1947-ben már 10, 20 és 100 forintos bankjegyeket is előállítottak, 1951-ben pedig már forgalomba került az 50, 1970-től pedig az 500 forintos is. 1983-ban megjelent az 1000 forintos, 1992-ben az 5000 forintos papírpénz.

1997-től lecserélték a bankjegyeket (200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10000), amit akkor kibocsátottak a mai napig nem sokat változott, ugyanis neves történelmi alakok arcképei, történelmi színhelyek találhatók a bankjegyeken. A kétezres évek végén megjelent a 20000 forintos bankjegyünk és kivonták a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. 2009-től változtak meg a ma is forgalomban lévő érméink. 2014-ben megújult a 10000 forintos bankjegy, 2016-ban a húszezres is, és idén találkozhattunk először a sokaknak idegen hatású sárga ötezressel és kétezres papírpénzzel.

Nemcsak külsejében, anyagában változott a forint, de árfolyamára az idő is hatással volt, jelenleg gyengébb időszakába került a magyar forint.