Jump to content

Így kell rendet vágni egy kalózhajón!

2014. 10. 14. 11:17

Egy kalózhajón is rendnek kell lennie, nem úgy van ám, hogy mindenki csak fosztogat ész nélkül. Egy csapat férfi összezárva hónapokra egy szűkös hajóra bizonyára sok galibát tud okozni, elengedhetetlen tehát egy erős kezű irányító, aki rendet vág a tömegben.

Hogy biztos lehessen a legénysége példás magaviseletét illetően, a világ egyik legsikeresebb kalózkapitánya, a walesi Bartholomew Roberts még szabályrendeletet is kiadott 1722-ben. Mi most ezekből az olykor viccesnek tűnő törvényekből szemezgettünk.

A hajón tökéletes demokrácia uralkodott, minden embernek ugyanannyit ért a szavazata a közügyeket illetően, de a harácsolt javakat és szeszesitalt is egyenlően osztották fel, az utóbbit persze csak addig, amíg volt bővében. Utána szavazással döntöttek a további alkohol sorsáról. Persze ez a demokratikus egyenlőség a kapitányra nem vonatkozik, megerősítve az Orweli szabályt: mindenki egyenlő, de van akik egyenlőbbek a többinél...

A kalózkapitány szigorúan óvta embereit attól is, hogy egymástól lopjanak, elvégre holló hollónak nem vájja ki a szemét. Ellenkező esetben azonban nem csak a szemétől kellett ténylegesen búcsút vennie, de az orrától is, mielőtt kitették egy lakatlan szigeten.

Szerencsejátékot a konfliktusok elkerülése végett nem játszhattak pénzben, este nyolckor pedig kérlelhetetlenül lámpa, illetve gyertyaoltás volt. Ha valaki takarodó után is folytatni akarja az ivászatot, az megtehette a koromsötét fedélzeten.

De hát nem is szórakozni gyűltek össze a kalózhajón a népek, ezért rendeletben volt kiadva, hogy a legénység mindig, minden körülmények között tartsa magánál a fegyvereit.

Ami a romantikázást illeti, a kapitány ezen a téren is igen egyértelmű volt: az a kalóz, akit rajtakapnak, hogy álruhában a hajóra csempészi a szerelmét (legyen az fiatal fiú, vagy leány...) halállal büntetendő, akárcsak azok, akik magukra hagyják társaikat egy csata kellős közepén.

A viták fegyverrel, vagy ököllel való elrendezését a fedélzeten a kapitány ellentmondást nem tűrően megtiltotta, ám onnantól, hogy földet értek, a vitás felek párbajban eldönthetik igazukat.

A munkával járó egészségügyi kockázatokra pedig már akkor is kitalálták a biztosítás egy speciális formáját, ha valamelyik kalóz megnyomorodna, vagy elveszítené egy, vagy több végtagját, az végkielégítést kaphatott a közös zsákmányból.

(Kép: behance.net)