Honnan ered az ötlet, hogy lángot gyújtsanak az olimpia, a sport tiszteletére? Az első láng, az első fáklyafutás a görögországi Olümpia városából indult el a XI. nyári olimpia helyszínére. 1936-ban a németországi Berlin adott otthon a nyári olimpiának, és ez volt az első, hogy a láng kigyúlt. Az ötlet egy német sportdiplomata agyából pattant ki. Carl Diemnek köszönhető, hogy az örök láng lobogjon az olimpiákon. Habár már az 1928-as, Amszterdamban rendezett olimpián égett a láng, akkor viszont helyben kapott életre, semmilyen fáklyafutás nem előzte meg.

Örök lángnak mondják, de természetesen nem ég az a tűz sem örökké. Hónapokkal a világrendezvény előtt gyújtják meg a tüzet Héra templománál. Ez a jelentőségteljes helyszín volt az ókori olimpiák helyszíne. Életre keltik a tüzet és az olimpia aktuális helyszínére szállítják. A sportrendezvény záró ceremóniáján oltják el a tüzet. Az olimpiai láng tüze nem örök, ugyanis számolni kell az időjárási viszontagságokkal. Olykor elalszik, de egy pótláng mindig követi az eredeti lángot. A pótláng funkciója éppen az, hogy újragyújtsa az eredeti olimpiai lángot.

Az ókori olimpiai játékoknak nem volt hagyománya a tűzgyújtás. A láng úgy kapott szerepet az ókori olimpiákon, hogy volt az úgynevezett tüzes futás. Ebben a versenyszámban Prométheusz istenektől való tűzlopását elevenítették fel. A tűzgyújtás nem történhet snassz módon, ezért tükröt vetettek be azért, hogy lángra kapjon a fáklya. Fáklyafutásnak nevezik, hogy a láng elérjen az olimpia helyszínére, ám valójában a futáson túl egyéb közlekedési eszközöket is igénybe vesznek. A láng utazott már vonaton, repülőn, autón, tengeralattjárón is. Ez utóbbi szállítóeszköz is nagyon különleges, hát még az, amikor víz alatt, speciális megoldással vitték a fáklyát. Amikor futók adják át egymásnak a lángot, az nem azt jelenti, hogy el is búcsúznak a fáklyától. Mindenki kezében van egy, amelyet a futás után meg is tarthat. A fáklyával futók sportolók vagy olyan emberek, akik köztiszteletben állnak. Nagyon nagy poszt a lángot vinni.

Hitler egyáltalán nem díjazta az újkori olimpiát, ugyanis azt a zsidók és a szabadkőművesek termékének tartotta, azonban az ókori görög kultúrát szerette. A Harmadik Birodalomnak szüksége volt a pozitívabb megítélésre, ezért jó ötletnek tűnt a láng meggyújtása az 1936-os berlini olimpián, amely egyben a háború dúlta kontinensen a béke hírnöke is lett.