A magyar népre ráhúztak a pesszimista sztereotípiákat, amelyek akár önálló életre is képesek kelni. A miénk így tett és nyoma is maradt. A különböző történelmi időkben megjelenő művekben hangot is adnak ennek. Mintha átok ülne a magyar népen, és ez egyfajta mítosszá nőtt volna. A bűntudat, a romlás mind megnyilvánulnak a magyar irodalomban. A magyarokra jellemző a passzivitás, amelyet nemcsak az örökletes jellemzőre vezetnek vissza, hanem a történelmi tapasztalásokból is adódik. Habár az is jellemző a magyarra, hogy ezt a tétovázást, passzivitást gyakran felváltja a semmiből jövő lelkesedés. Ám ez is rövid életű, és ez ugyanúgy magyar sajátosság. A mélabús hangulat depressziót válthat ki, és így az öngyilkosságra hajlamos népnek tartják a miénket. Ehhez hozzájárul még a mértéktelen alkoholfogyasztás is, amelyben szintén jól szerepelünk mi magyarok. Sokan egyáltalán nem sportolnak, mert azt az időt a tévé bambulására fordítják. Sok a túlsúlyos, egészségtelenül étkező.

Ezeket kívülről is így látják, de csak gondoljunk bele abba, hogy még az évszakokkal járó bús kedélyállapotunkra is ráfogjuk azt, hogy épp a tavaszi fáradtság gyötör, vagy a téli depresszió nyomta ránk bélyegét, ősszel pedig a múlandóság búskomorsága telepszik ránk. De mi a helyzet a nyárral? Arra is találunk negatívumot, hiszen önértékelésünk mélypontra süllyedhet, ha beáll a meleg időszak és meg kell szabadulnunk a mindent takaró ruháktól.

Az emberi élet elégedettségének feltételét nagyban befolyásolja az anyagi biztonság. A világválság idején ez a biztonság alapjaiban megrendült nem csak a magyarok esetében, hanem a világon mindenütt. De akkor most már mindennek vége? Egy felmérés alapján az európaiak nem sok jót látnak maguk előtt. Érthető a félelem, hiszen sok magyart fenyeget a hitele, a munkanélküliség, az élelmiszerek árának növekedése. Hazánk lakosságának nagyjánál az dominál, hogy megteremtse maga és családja számára az anyagi biztonságot. Jóval kevesebb lényege van életünkben az önkifejező értékek.

A nemzetek között a magyar az egyik legintelligensebb, ezt már bebizonyították. Ettől már lehetnénk boldogabbak, de felmérésekkel mindig mást bizonyítanak. Na persze a boldogság több összetevőjű, hiszen függ a társadalmi és a gazdasági helyzettől is. Amíg a világ lakosságának nagy része elégedett az életével, addig hazánk az utolsók között kullog a felmérésben. Eszerint a magyar lakosság éppen csak fele éli meg mindennapjait boldogan.

Egy, az unió 28 tagállamait érintő felmérés során az derült ki hogy az unión belül is a magyarok az egyik legelégedetlenebb nép az életével. A bulgárok azonban még nálunk is borúlátóbbak voltak.

A magyarnál jóval szegényebb népek is élnek ezen a bolygón, akiknek nem is lehetne boldog akkora nincstelenség mellett. Mégis elégedettek. Azaz a pesszimizmusnak nem függvénye a pénz?