Jump to content

Amikor azt hinnénk, hogy már mindent tudunk a múltunkból – 1. rész

2017. 11. 16. 19:00

Az embert mindig is érdekelte közvetlen és tágabb környezetének múltja, ezért kutakodtak már őseink is. Ha szerencsénk van, akkor meg is maradnak azok a tárgyak, építmények és történetek, amelyeket az egykoron élők hagytak hátra maguk után.

Nem véletlenül egyik iskolai fő tantárgyunk a történelem. Ki ne szeretné tudni azt, hogy honnan jött, kik voltak ősi leszármazottai, hogyan életek korábban és milyen megpróbáltatásokon kellett keresztülmenniük, hogy eljussunk a mai állapotokig? Sokunk gyermekkori álma az, hogy régész lesz felnőtt korában, mert a múmiás, katonás filmek mind felkorbácsolják fantáziánkat. Véletlen és tudatos kutatás eredményeképp is találhatunk olyan tárgyi leleteket, amelyek az egykori kultúrák hagyatékai. Azonban nem mindenről tudjuk eldönteni, hogy milyen célt szolgált, és még a felvésett jelek megfejtése is fejtörést okozhat.

Az egyiptomi piramisok, szarkofágok, múmiák, más korok harci eszközei, sírjuk mind olyan hatással van az emberre, hogy keresi arra a magyarázatot. Némelyik tárgy használata egyértelmű, csakhogy vannak olyan leletek, amelyek feladják a leckét a szakemberek számára is. Az ember mindenképp azon dolgozik, hogy megfejtse eredetét, funkcióját.

Számos használati tárgy teljesen általános a mai kor emberének életében. A zuhany is egyike ezeknek, azonban az időszámításunk előtti második században korántsem volt létezése olyan egyértelmű. A görögök által elkészített álló zuhany jóval komplikáltabb szerkezet volt, amely ráadásul hét szintből állt.

A távirányítással vezérelt kapu láttán sem lepődünk meg, de a szintén görög automata kapu, amelyet az első század vége felé alkottak meg sok akkor élt embernek okozhatott fejtörést, más esetben pedig riadalmat is. Akkoriban nem voltak felkészülve az ilyen szerkezetre, így még lehet isteni erőt is sejtettek a szerkezet mögött, amelyet valójában a templom oltárának belsejéből kiáramló gőz hozott működésbe.

A szakemberek keresik arra is a választ, hogy miért és kik alkották meg azokat a fémgolyókat, amelyekre dél-afrikai bányászok találtak már még az 1900-as évek közepén. A több száz fémgolyó láttán arra is lehetett gondolni, hogy a föld belsejében munkáló erők alakították szabályos gömbbé azokat, azonban a golyókon lévő minták, jelek egyértelműsítették, hogy emberi kéz alkotta tárgyakról van szó. A legfurcsább az, hogy a golyók anyaga olyan rétegből származik, amely időszakban még csak nagyon kezdetleges életformáknak kedvezett a Földön.

A Nazca-vonalakról talán már legtöbbünk hallott. Peru fennsíkján olyan hatalmas földbe „rajzolt” alakzatok rajzolódnak ki, amelyek igazán fentről, madártávlatból nyernek igazán értelmet. Az ábrák java háromszög, de megtalálható a fennsíkon pók, majom és madárforma is. A tudósok a mai napig nem tudják, hogy a hatalmas ábrákkal kinek és mit akartak üzenni.

A múlt század levégén találtak rá egy kőtáblára egy baskíriai faluban. Nem tudták, hogy mit tartalmaz a furcsa jelekkel ellátott tábla. Kiderült, hogy a 120 millió éves kőtábla lényegében az adott térség 3D-s lenyomata, amely rendkívül pontos.

(Forrás: marmalade.hu | pinterest.com, nazcaflights.com/képek | youtube.com/videó)