Jump to content

Több, mint semmi

2017. 10. 20. 19:00

Egy nagy nulla, szoktuk mondani arra, ha valami nagyon jelentéktelen, ha semminek ítéljük. A számok világában azonban nyilvántartott és mindenki számára használt a nulla, és kisiskolás kortól kezdve aktívan használjuk.

Nem sokat gondolkodunk azon, hogy a nulla valójában mit jelöl. Merthogy a nulla a semmit jelképezi, mégis matematikai műveleteket végzünk vele. A nullát nem mindig a megszokott 0 jellel fejezték ki, ugyanis a kezdetekben más-más szimbólumokkal jelölték. Egyes kultúrában pont jelezte a nullát, mások szem formájú jellel, és voltak, akik ékjelekkel. A kínaiak nulla jelzése már kör alakú volt.

Nincs pontos adatunk hol és mikor jött létre a nulla, de a tudósok arra gyanakodnak, hogy Mezopotámiában használhatták legelőször a sumérok. Később már a babilóniaiak és a maják is használták, ám ők csak a nagyobb számok leírásakor, az adott helyiérték ürességét jelezték a nullával.

Aztán eljutott Indiába is a nulla, ahol már matematikai műveletekben is felhasználták. Az első, aki számításai során alkalmazta a semmit jelölő nullát egy indiai csillagász volt. A nulla bevezetése előtt az indiaiak kihagyott hellyel jelezték a helyiértékes jelölést, később az üres helyre egy pontot tettek, amit bindunak neveztek.

A görög kultúrában csak későn tűnt fel a nulla, míg a rómaiak egyáltalán nem is használták.

India után a Közel-Keleten kezdték használni a nullát, mint számjegyet. Ekkor alkották meg az arab számjegyeket is, és abban már a nullát üres körrel jelölték. Az arabok által ismerték meg az európai civilizációk a nullát. Az új számrendszer használatát először az itáliai kereskedővárosokban kezdték meg, a hajósok és a kereskedők már az arab számokkal számoltak, ugyanis sokkal jobban felhasználhatták a matematikai műveletekhez. Ám a nullával való számolást ördög művének tartották. A semmi az semmi, arra nincs jel, így vélték, ráadásul sokáig Európa szerte tabu volt.

Ami előnye volt a nullának, annyi új utat nyitott meg, ugyanis a negatív számok felé is elvezette az emberiséget. Már nyilván tudták tartani a bevételt, de a tartozást is. Az adósság most sem becsülendő dolog, de a XIII. században egyenesen gyanúsnak tartották. Úgy vélték, hogy a nullával könnyebben lehet manipulálni, vagyis könnyebb lehet csalni, ezért a század végére szó szerint betiltották a nulla használatát.

Sok helyen jó darabig nem volt létjogosultsága a nullának. Mintha nem is létezne, csak a XV. században kezdett el lassan terjedni a használata. Amikor Descartes megalkotta koordináta rendszerét, amelynek középpontjába a nullát állította, mint origót, akkor vált elfogadottá igazán a nulla. Adam Ries német matematikus vezette be a modern számolást az arab számok használatával, így a nulla is a matematikában használatos számmá vált.

A nullát semmiként tartjuk számon. Még személyeket is illethetünk a nulla jelzővel, ami annyit tesz, hogy a szemünkben nem sok értéke van az adott embernek. A nulla tehát negatív hatást kelthet bennünk. Ma már tudjuk, hogy mennyire nem semmi a nulla, mert az informatika világa bináris, vagyis minden 0-ra és 1-re van bontva.

(Forrás: marmalade.hu | http://indianapublicmedia.org, livescience.com, giphy.com/képek)