A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség általában sokáig nem okoz észrevehető tüneteket.
A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek döntő többsége nemileg aktív korban alakul ki. A méhnyakrák kialakulásának pontos okai nem ismertek. Azonban az orvostudomány ennél a ráktípusnál mégis sok, jól körülhatárolható olyan okot tud felsorolni, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását.

A legfontosabb kockázati tényezők között szerepel a humán papillómavírus (HPV) fertőzés, a dohányzás és a gyakori genitális gyulladás. Miután a méhnyakrákos megbetegedések jelentős részét a HPV fertőzés okozza az egyik legbiztosabb védekezési mód a vírus elleni védőoltás. A védőoltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkeltő HPV típusok okozta fertőzések kivédésére.

Sajnos a beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy ennek ellenére egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg, így – monogám párkapcsolat esetén is – évente vegyünk részt méhnyakrák-szűrésén. A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, “0″ stádiumban” való felismerése.