A Paul Scherrer Intézet (PSI) kutatóinak közlése szerint, a metán használható például az energiatermelésben vagy beépíthető a földgázhálózatba. A kísérletek kiindulópontja nedves kávézacc volt. Ezt az anyagot a Frederic Vogel vezette kutatócsoport nagy nyomás alatt egy speciális szerkezetben felmelegítette 450 Celsius-fokra.

A kávézaccban lévő víz így úgynevezett szuperkritikus állapotba került. Ez elősegítette, hogy leváljanak a zaccban megmaradt tápsók, amelyek egyébként feloldódtak volna a vízben. Ami ezután visszamarad a kávézaccból, azt egy speciális katalizátor segítségével metánná változtatják. Az első kísérletek eredménye szerint, a kávémaradékban lévő energia 60 százalékát sikerült metánná alakítani.

Ezekkel az első kísérletekkel a kutatók elsősorban az eljárás kivitelezhetőségét kívánták bemutatni, a továbbiakban egy nagyobb teljesítményű szerkezetben végzik majd el az eljárást. Csak ezt követően lehet az eredményeket ipari mértékre átszámítani. Emellett gazdaságosságát is tisztázni kell – fejtette ki Vogel. Azt is vizsgálják, hogy a leválasztott tápsók és a bennük lévő nitrogén felhasználható-e műtrágyatermelésre. A kávézaccot különösen a magas nitrogéntartalma teszi a kertészek kedvelt tápanyagává.

Elméletileg az eljárás – optimalizálással – minden magas víztartalmú szerves hulladék esetében alkalmazható – írja a PSI. Előnye a többivel szemben, hogy az élelmiszeriparból származó, többnyire nedves hulladékot nem kell előbb kiszárítani ahhoz, hogy energiát nyerjenek belőle.