A nők kimondottan előszeretettel viselik az örök szerelemet is megtestesítő jegygyűrűjüket. Sokszor annyira hozzászokunk ujjunkon a szép ékszerhez, hogy már fel sem tűnik a viselése, azonban annál hamarabb megérezzük annak hiányát. Bizony, kezeink igencsak sok mindenre vannak befogva naponta. Egy rossz mozdulat és a gyűrű már el is tűnt az ujjunkról. A férfiak jelentős része nem is viseli a jegygyűrűt, esetleg csak a nagy napon tartja az ujján, aztán évtizedeken keresztül egy kis dobozkában pihen. A hölgyek számára azonban nem kérdéses, hogy hordják a gyűrűjüket, így annak is nagyobb az esélye, hogy elhagyják.
Történt pedig egy nyári napon 2008 augusztusában, hogy a frissen házasodott magyar pár nászútra ment Görögországba. A friss férj lelkesen viselte gyűrűjét egészen addig, amíg fürdés után azt vette észre, hogy ujján már nincs rajta a gyűrű. Hiába kereste a víz alatt, a homokban, nem találta meg. Ez elúszott. Így gondolta, és bele kellett törődnie a párnak, hogy az összetartozást jelképező gyűrű immáron Görögországban marad örökké.
Eltelt jó néhány, amikor egy brit férfi búvárkodott a görögországi Lindosznál. Miközben a békatalppal hajtotta magát előre a vízen, megcsillant valami. Nem más volt, mint egy jegygyűrű, amelybe még egy felirat is bele volt vésve: "Szeretlek". Ebből az is beazonosítható volt, hogy az elhagyott ékszer gazdája magyar. El is tehette volna, beolvasztathatta, elajándékozhatta vagy értékesíthette volna, de gondolt egy nagyot és bízott a közösség erejében. Feltette a jegygyűrűről készült képet a Facebookra, és bízott abban, hogy gazdája
felismeri, jelentkezni fog érte. A férfi feltöltötte a gyűrűről készített képet és megosztotta. Az emberek összefogtak, így elért a célba. Közösségi oldalon kellett viszont látnia jegygyűrűjét a tulajdonosnak.
A jegygyűrű nemcsak ékszer, annak szimbólum értéke is jelentős, ezért nagyon kötődünk hozzá. Természetes az érzés, ha bánkódunk elvesztése miatt. Egy másik búvár a spanyol partoknál talált egy jegygyűrűt. Ismét a Facebooknak köszönheti az a pár az elveszett érték megtalálását, akik már rég lemondtak a gyűrűről. Ugyancsak a nászútjukon hagyták el a gyűrűt. Már vastag üledék borította az ékszert, amikor rátalált az idegen. Nem is csoda, hiszen a gyűrűbe gravírozott dátum 1979. február 17-e volt. A közösség ereje végül eljuttatta a 37 éve házasságban élő párhoz a gyűrűt. Boldogan éltek együtt a karikagyűrű nélkül is, mégis igazi élmény volt, hogy újból velük lehetett az ékszer.
Azt tudtad, hogy ha a Balaton vagy a Velencei-tó környékén, vagy a tóban veszíted el a jegygyűrűdet, más ékszeredet, akkor fémdetektorral felszerelt csapat siethet a segítségedre megkeresni?
Nehezen vesszük tudomásul, hogy elveszett a jegygyűrű. Az örök szerelembe vetett hit is meginoghat és jelzésként is megélheti valaki, ha elhagyja.mMégis van rá esély, hogy egyszer visszakerüljön az illetékes tulajdonába. Nem a gyűrű teszi a házasságot, de igazán nagy pillanat lehet, ha kalandos történet útján kerül vissza az elveszett darab.
