Hiába látja ezt az égi jelenséget az ember már évezredek óta, mégis keveset tudnak róla a tudósok is. Nemcsak északi fény létezik, hanem a déli sarkon ugyanúgy megmutatkozik. A sarki fényt az északi félteken aurora borealisnak nevezik, a délin pedig aurora australisnak.

Az égi tünemény megfigyelése ma már szinte külön üzletté nőtte ki magát, hiszen turisták sokasága akarja legalább életében egyszer látni a színes csodát. Kimondottan a sarki fény látogatására szakosodott utazási irodák biztosítják, hogy akár repülőutakkal is közelebb hozhassák az utazókat a fényjelenséghez.

Az északi fényt a Napból kitörő részecskéknek köszönhetjük, amelyek közelítenek a Föld felé, de a légkörbe érve ezek a részecskék összeütköznek oxigén és nitrogén atomokkal, amelyek a fényeket adják. Attól függően, hogy milyen részecskék ütköznek össze, úgy változik az északi fény színe is. A sarki fényt tehát nem egy fénycsóva biztosítja, hanem a részecskék folyamatos ütköznek a bolygónk légkörével, amelyek mozgó, tekeredő, színét változtató színkavalkádban mutatkoznak meg. Az is ismert már, hogy a Napnak 11 éves ciklusai vannak, amelyek csúcspontja során a sarki fény is intenzívebb, erősebb. A sarki fény megjelenésnek köze van a napfoltok tevékenységéhez. Ezek a foltok ugyanis erős mágneses tevékenységet mutatatnak. Ha a napfoltok száma több, akkor több energiát, több részecskét enged szabadon és a Földről tapasztalható fényjelenség is színesebb, látványosabb. Nemcsak a Földön tapasztalható a sarki fény, hanem más bolygókon is. Olykor még hazánkban is látható a látvány, de az nagyon ritka.

Az év minden napján éri ilyen behatás bolygónkat, azonban csak az esztendő bizonyos időszakában látható a sarki fény jelensége a skandináv égbolton. Máskor ugyanis nem elég sötétek az éjszakák ahhoz, hogy ezt az égi csodát szabad szemmel is látni lehessen. Nemcsak a sötét égbolt szükséges a sarki fény észleléséhez, hanem a fényszennyezés mentessége is. Először egy halvány és nem színpompás csík jelenik meg, amely aztán fokozatosan változtatja mozgását, színét, formáját. Egyre inkább beteríti az egész égboltot és színkompozíciójával meggyönyörködteti az embert. Az évnek csak bizonyos szakában jelentkező északi fényt látni kívánók pénztárcája nyílik ki azért, hogy megcsodálhassák. Hátborzongató, misztikus látványt nyújt. Még akkor is, ha tudjuk, hogy mi az oka a sarki fény létrejöttének, különlegesnek érezheti magát az, aki élőben látta. A sarki fény látványához hang is társul. Habár sokáig azt hitték az égi tünemény kíséretében jelentkező hang csak a képzelet szüleménye, de azóta kiderült, hogy valóban létezik, és tényleg a jelenséghez köthető. Mindez az elektromágnesesség hatására keletkezik, és akkor a legvalószínűbb, ha a geomágneses vihar idején az időjárás is a legoptimálisabb, azaz nyugalom van. Íme, az északi fény audiovizuális megnyilvánulása. Nem földöntúli?