Az első újkori nyári olimpia 1896-ban, Athénban kezdődött. Akkoriban még csak nyáron rendezték meg ezt a sporteseményt, majd 1924-ben már létezett a téli olimpia is. Nemcsak ez volt a változás, hanem a programok is színesedtek. Az első olimpián még csak kilenc sportág negyvennyolc versenyszámában indulhattak a megmérettetni kívánt versenyzők. Az évek során pedig ez a szám egyre csak bővült és ezzel arányosan a versenyzők száma is folyton nőtt. Habár kívülről nem látszik, de számos kísérletezés fulladt kudarcba. Már a második, azaz a párizsi olimpia is mutatott érdekességeket. Ez javarészt annak köszönhető, hogy éppen akkor került megrendezésre Párizsban a világkiállítás is, amely elmosta a határokat a mutatványok és a sportesemények között. Korabeli újságcikkek adtak számot arról, hogy nagyjából mi is történt akkor. Kiderült, hogy volt horgászat, ágyúlövészet, a tűzoltók is versenybe szállhattak. Természetesen ezeket a versenyszámokat és eredményeiket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sem ismerte el. A galamblövészet is szerepelt a versenyszámok között. Ma már ez teljességgel elképzelhetetlen lenne, hiszen az állatvédők, aktivisták, szervezetek és maga az állatvédelmi törvény is tiltaná az ilyen jellegű számokat. A NOB szintén nem ismeri el ezt a programot, hiszen az élő állat feláldozása alapjában véve ellentétben áll az olimpiai törekvésekkel. Talán a leghihetetlenebb olimpiai versenyszám volt a párizsi olimpián feltűnő uszkárnyírás. A kötélhúzás is banális versenyszámnak tűnhet, csakhogy ez valóban hivatalos volt, amely még további négy olimpián jelentkezett.
Azt gondolhatnánk, hogy az úszás legalább érintetlen sportág, vagyis korábban is az öt úszásnemben küzdöttek meg egymással a versenyzők, csakhogy ez nem így van, ugyanis egyáltalán nem volt a táv sem egyértelműsítve és az úszásmód sem. Az athéni és a párizsi olimpián is szerepeltek igencsak különleges úszószámok: akadályúszás, búvárúszás.
Az olimpiák sportesemények, gondoltad volna, hogy a művészeteknek is köze volt ehhez az eseményhez? Az olimpiai játékokkal együtt rendezték meg a világkiállításokat. Innen jött az ötlet Pierre de Coubertintől, aki a művészeti versenyek ötletét is felvetette. 1912 és 1948 között irodalom, szobrászat, festészet, zene és építészet kategóriában nyújthatták be azokat a pályaműveket, amelyeket a sport ihletett.
Visszakanyarodva a sportig, léteztek az úgynevezett bemutató sportágak. Az azokban elindult versenyzőket egyáltalán nem díjazták és a pontrendszerben sem szerepeltek. Megmutatkoztak olyan programok, mint a küzdősportok, labdajátékok, motorsportok, a hőlégballonozás is, amelyek célja nem mindig az volt, hogy beépüljenek a program közé, hanem hogy megismertessék az emberekkel.
