A 17. századi Kínában, a Csing-dinasztia idején egy újító szellemű tervező létrehozta az első „okosgyűrűt”. A gyűrű jellegzetessége, hogy a rajta lévő „dísznek” van funkciója: egy kb. 1,2 cm hosszú és 0,7 cm széles mini abakusz díszeleg rajta.

A kínai abakuszon 7 sor van, mindegyiken 7 golyóval. Kis mérete ellenére a gyűrű még mindig számolóeszközként funkcionál, és valószínűleg azért hozták létre, hogy a kereskedők gyorsabban tudják elvégezni számításaikat.

A gyűrű eredete egyelőre ismeretlen. A számoláshoz használatos golyók viszont annyira aprók, hogy az ujjunkkal nem tudjuk tologatni őket, valószínűleg tartozott a gyűrűhöz egy, a számolást megkönnyítő pálcika.

A kínai abakusz feltehetően a híres matematikus, a Mind-dinasztia uralkodásának idején (1368-1644) élő Chang Dawei nevéhez fűződik. A normális, legelterjedtebb változaton 10 sor van, egy sorban pedig 9 golyó.

A világ nagy részén máig használják az abakuszt az iskolákban, a számolás tanítására. Egyszerűsített változataival még az előkészítő óvodákban is találkozhatunk, de a vak gyerekeknek is ezzel tanítják meg a számolást, természetesen azok az abakusz különleges változatai. Ez abban tér el az általános „számológéptől”, hogy a rúdjain a golyók nem csúsznak el olyan könnyen, és ezzel elkerülhető a véletlen elmozdulásuk.

 

(Fotó, forrás: www.dailymail.co.uk, Wikipedia)