Jump to content

Mindent a bőrről I.

2017. 09. 09. 12:00

Az emberiség történelme során a bőr szépségének megőrzésére a mézes szamártejben fürdő ókori uralkodónő – Kleopátra – óta számtalan praktikát lejegyeztek már. Az újabbnál újabb kozmetikumok, szépítő kezelések és beavatkozások alkalmazásának népszerűsége napjainkban is töretlen. Bőrünk azonban nem csupán esztétikai, hanem védelmi szempontból is lényeges szervünk, hiszen a külső és a belső környezet (a test) határát képezi.

Ahhoz, hogy a bőr összes feladatát elláthassa, – a megfelelő ápolás mellett – szüksége van több olyan létfontosságú összetevőre, amelyhez elsősorban a táplálkozás révén juthat hozzá. Tekintsük át a kiegyensúlyozott étrend leglényegesebb bőrvédő alkotóit.

Az „örök fiatalság” vize

A lányok és nők legtöbbjének álma a mitesszerektől és pattanásoktól, illetve a szarkalábaktól, ráncoktól mentes szép bőr. Bár az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni, de bőrünk sokáig meg fogja hálálni, ha kellő figyelmet fordítunk nemcsak külső, hanem belső táplálására is. Ennek egyik alapja a megfelelő folyadékellátottság, amely simábbá „varázsolja” a bőrt, és segíti célba juttatni a számára hasznos összetevőket. Ne várjuk meg a tényleges szomjúságérzés jelentkezését (a száj, bőr kiszáradását), hanem napunk folyamán végig törekedjünk az egyenletes folyadékfogyasztásra.

Vitaminok, avagy a szép bőr ABC-je

A bőr sejtjeinek az osztódását és érését, a haj táplálását az A-vitamin /retinol/ segíti. Hiányában pikkelyesen hámlóvá válhat. Mivel zsírban oldódó vitamin, megfelelő felszívódásához legalább 5 g zsiradék bevitele szükséges. Ügyelni kell azonban arra, hogy feleslegesen nagy mennyiségben (pl. étrendkiegészítők túlzott fogyasztása miatt) ne kerüljön a szervezetünkbe, mert az súlyos májkárosodással járhat, várandósoknál pedig a magzat fejlődési rendellenességéhez vezethet! A-vitaminban különösen gazdag a máj és egyéb belsőségek, a tojássárgája, a tengeri halak és a tejtermékek. Sok színes zöldségben (parajban, kelkáposztában, sárgarépában, stb.) és gyümölcsben (sárgabarackban, sárgadinnyében, stb.) az A-vitaminnak csupán az előanyagai lelhetők fel, amelyekből azonban testünk képes A-vitamint előállítani. A B-vitamin csoport tagjaira általánosan jellemző, hogy vízben oldódóak, és az anyagcsere folyamatokhoz – a fehérjék, zsírok és szénhidrátok átalakításához – szükséges enzimek elengedhetetlen alkotói. B2-vitamint az ember bélflórája is termel, így hiányát jelző bőrtünet – a száj szegleteinek berepedése, bőrkiütés/pörsenés – többnyire csak a bélbaktériumok pusztulása miatt, általában hosszan tartó, széles spektrumú antibiotikumos kezelést követően alakul ki. Több szempontból is lényeges megjegyezni, hogy antibiotikumok alkalmazása mellett pre- és probiotikumok fogyasztásával gondoskodjunk a bélflóra helyreállításáról. A B2-vitamin egyik legjobb forrásai a tej, tejtermékek. A hosszabbra nyúló hétvégi reggeliknél azonban jó, ha figyelünk arra, hogy ne maradjon a tej napsütötte helyen, mivel a fényérzékeny B2 vitamin könnyen lebomlik! A B3-vitamin /niacin/ hiánya és – egyéb toxikus tünetek mellett – túladagolása is bőrrendellenességek kialakulásához vezet. Jellegzetes niacin-hiány okozta betegség a pellagra, ami a napfénynek kitett bőrterületek sötét színő elváltozásával jár együtt. A niacin nagyobb mennyiségben megtalálható a húsfélékben, belsőségekben, barna kenyérben, burgonyában, tojásban, stb. Elegendő fehérjebevitel mellett aminosavból (triptofánból) az emberi szervezet is képes előállítani niacint.

Bőrünk épségének megőrzéséhez a B5- vitamin /pantoténsav/ jelenléte is elengedhetetlen. Vegyes táplálkozás során – húsok, szárazhüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával – megfelelő mennyiség jut belőle szervezetünkbe, így önálló hiánytünetet nem vált ki. Táplálkozási elégtelenségnél, idült alkoholizmus esetén, felszívódási zavaroknál azonban más vitaminokkal együtt kialakulhat pantoténsav hiány is. Kevés B6-vitamin /piridoxin/ esetén bőrgyulladás, valamint berepedés tapasztalható. B6-vitamin hosszú időn át fennálló nagy dózisú fogyasztása viszont a kezek és a láb idegeinek károsodását okozza. Nagyobb fehérjefelvétellel egyidejőleg a B6- vitamin fokozottabb beviteléről is gondoskodni kell. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén ez nem jelent gondot, mivel a nagyobb fehérjetartalmú nyersanyagok jelentős része – pl. a halak, sovány húsok, máj – egyben jó B6- vitamin forrás is, és mindezek mellett számos növényi eredető táplálék – szárazhüvelyesek, banán, szilva, avokádó, stb. – is bővelkedik ebben a vitaminban.

(Forrás: marmalade.hu, mdosz.hu l Kép: pixabay.com)