Nem véletlen, hogy a festés igen nagy népszerűségnek örvend. Gyorsan lehet haladni vele, a színek megszámlálhatatlan árnyalata, a végtelen mintázási lehetőség egyenesen kiált azért, hogy márpedig mi valami egyedi, megismételhetetlen és soha nem látott végeredménnyel kápráztassuk el környezetünket. És ugyanabban a pillanatban az enter megnyomásával a nagyvilágot is. A kérdés már csak az, hogy szántunk-e elég időt, türelmes figyelmet az előkészületeknek is, hogy általunk különlegesnek felületünk hosszútávon is tartós, mutatós legyen. Aki valaha is belevágott ebbe az izgalmas tevékenységbe, tudja, hogy nem a végső felület kialakítása macerás, hanem az odavezető út.

• A csiszolást akkor sem szabad kihagyni, ha a DIY szakértő váltig állítja, hogy felesleges, s az alapozó majd jól tapad e nem túl izgalmas munkafolyamat nélkül is. Hát ez azért nem teljesen igaz, akinek már egyszer is felkopott az álla, nem kezdi e fizikai előkészítés nélkül a munkát. Annál is inkább, mert ránézésre nem lehet megállapítani a korábban használt felületkezelő milyenségét, típusát. Érdemes beszerezni egy csiszológépet, hasznosan támogatja a gyakori bútorfestők alkotófolyamatát. A korábbi festék, lakk keménysége eltérő, a csiszolás megkezdésével látni fogjuk, hogy mennyire megy könnyen a csiszolás. Használjunk durvább, majd finomabb csiszolópapírt, s mindig ügyeljünk arra, hogy ne sérüljön a fa, mi csak a festékrétegtől szeretnénk megszabadítani. Előbukkanhatnak hibák, karcolások, mélyedések, amelyeket fatapasszal javíthatunk, elsimítva, száradás után megcsiszolva.
• A fizikai szennyeződés eltávolítása nélkül még csak véletlenül se álljunk bele a felületkezelésbe, kerüljük a lazán kezelt poreltávolítást. Aminek menni kell, az menjen alapon söpörjük le a csiszolás után maradt porszemcséket, adott esetben porszívót is használhatunk, ha szükséges nedves alkoholos – nem szöszölős – ronggyal töröljük át a felületet a zsírtalanítást elősegítve. Az alapozót nem azért ajánlják, hogy bennünket bosszantsanak, pénztárcánkat vékonyítsák. Arra hivatott, hogy mélyebben tapadjon, jól előkészítse a terepet a fedőfesték részére. Amennyiben akkora a felület, hogy megéri, kevertessünk a fedőszínnél egy árnyalattal világosabb színre alapozót, amelyre felkerülve a végső réteg sokkal teltebb, szebb lesz. Ha egy adagot nem érné meg színezni, akkor használjuk a fehéret, ami így több alkalommal, az eltérő színeknél lesz jóbarátunk. Ügyeljünk arra, hogy a festék típusának megfelelő alapozót vásároljunk, ne keverjük, ha az egyik vizes bázisú, a másik pedig hígítós, abból előbb-utóbb baj lesz, feloldja vagy felhólyagosodik. A használati- utasításnak megfelelő száradási időt kivárva magas szemcséjű (180-220) csiszolópapírral essünk neki finoman a felületnek, portalanítsuk a további lépés előtt. Az így keletkezett felület matt, olyan, mintha falat meszeltünk volna, kiváló alap lesz a következő réteg befogadására, annak tapadását segíti elő.
• Ezeket a lépéseket betartva már szinte biztosak lehetünk a sikerben. Most következik a fedőfesték, amely az általunk kívánt színre kevertethető, amennyiben nem felel meg a készen vásárolható szín. Választhatunk selyemfényű, matt és fényes változatot, abszolút ízlés dolga. A rusztikus, shabby chic, country inkább az első, míg a modern, klasszikus, barokkos enteriőrök az utóbbihoz passzolnak, s a kettő (akár egy bútoron belüli) ötvözete megengedett a bohém, mix stílus világában. A már említett szabályt betartva, hogy hasonlót a hasonlóval, dönthetünk vizesbázisú vagy oldószeres változat mellett, szigorúan összehangolva az alapozóval. Minden esetben érdemes kis mennyiséget kényelmes méretű tálba önteni, minimálisan hígítani, majd nekiállhatunk a festésnek. A szép felület fokozható, ha felkenés után száraz hengerrel átgörgetjük. Várjuk ki az előírt száradási időt, majd kis csiszolás, portalanítás után ismételjük meg a lépést. Ezzel nagyon szép, egységes felületet kaphatunk, s ha az az igényünk, a legvégén lakk réteget is használhatunk. Az igazán tökéletes megoldás a festékszórás, ami külön eszközigénnyel, annak kifejezetten magas szintű odafigyeléssel kezelt tisztítását, karbantartását igényli. S nem mellesleg nem árt egy külön helyiség, sátor, vagy jó idő esetén a kert sarka :o)
• Az ecset és a henger is sarkaltos kérdés, komoly buktatója lehet az áldozatos munkának. Ki a csuda kíván hulló szőrszálakat, szöszöket szedegetni a felkent festékből? Szánjunk a jobb minőségű eszközökre, sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, s viseltessünk alázattal irántuk, gondozzuk, tisztítsuk, hogy sokáig dolgozhassunk velük.

Jó munkát, szárnyaljon a képzelet és fantázia!

(fotó: glopops.com)