Később, óvodáskorban is ovis tornán túl is javasolt a kicsinek részt vennie valamilyen mozgásban. Sokan ebben az időben úszni járatják gyermekeiket, vagy valamilyen labdasportot űznek. A kicsi gyerekek tele vannak energiával, igazi kis bombák, és a mozgás nemcsak ettől a felesleges energiától szabadítja meg őket, hanem fejleszti erőnlétüket is, ugyanakkor hatással van az egészségükre. A mozgás jótékonyan hat a vérkeringésre, ráadásul kikapcsolja az agyat is, és kellemes, hasznos időtöltés.

Az úszás és a labdás mozgásformák mellett a küzdősportokat is kedvelik a gyerekek, főleg kisiskoláskorú gyerekek számára kiváló, mert növelik a koncentrációt, az állóképességet. Emellett pedig az önfegyelemre is megtanít. Habár inkább fiús sportágak ezek, azért kislányok is szép számmal űzik. A lovaglás viszont inkább a kislányok álma. A ló mánia sok kislányt elér, de ez egyáltalán nem baj, hiszen a lovaglás fejleszti a test izmait, főleg a törzsét. Megtanulnak bánni a lovakkal, az állatokkal, és a lovaglás nem csak annyiból áll, hogy felülnek a nyeregbe, vágta és leszállnak, hanem megtanulják a lovak helyes gondozását is. Állatszeretetre és kötelességtudatra nevel.

A labdajátékok egyben csapatjátékok is, így erősítik a gyerekekben a csapatszellemet, azon túl pedig a koordinációs képességet és szocializációt is segítik.

A gyerekek serdülőkora egybeesik azzal, amikor egy sportággal már annyira összefonódott az életük, és annyira jól teljesíthetnek benne, hogy komolyabban akarnak azzal foglalkozni. Ez nehéz időszak, ugyanis nemcsak testi változásokat produkál a tinédzserkor, de az együtt jár szélsőséges hangulatokkal is. A kritikus korszakot átvészelve azonban minden sport űzhető a fiatalok számára.

Sajnos felnőtt korban még sok olyan is elhagyhatja a rendszeres sportolást, akinek gyermekkorában napi rendszerességgel az életéhez tartozott a mozgás. Még a túlzsúfolt napokba is bele kellenünk préselni a rendszeres mozgást, az egészségünk megőrzéséhez nagyon szükséges lenne. Nemcsak a test formálása a lényeg, hanem a test leépülési folyamatának lelassítása is.

Idős korban, amikor már a nyugdíjas éveit tapossa az ember, a mozgásnak ugyanúgy jelentősége van az életben. Elég csak kis vagy közepes intenzitású mozgást folytatni, amely az ízületeket kevésbé terheli.

Ha a rendszeres sportolás a mozgás öröméért, a test karbantartásáért, a feszültség természetes levezetésért zajlik, a legáltalánosabb. Aki azonban a sportot versenyszerűen űzi, ott a cél mások legyőzése. A versenysportolás mögött hihetetlenül sok befektetett energia és idő van, ezért mindenképp azt a sportágat kell a gyermeknek kiválasztania, amelyet kedvel, szívesen űz. A mai versenysport nem feltétlenül az ép test megőrzésére irányul. Ha nincs mögötte megfelelő személyiség és erős idegrendszer, számos nehézséggel és kudarccal fogja szembetalálni magát a fiatal.