Jump to content

Korább vagy később – szükséges-e a reggel 8 órás iskolakezdés?

2017. 09. 01. 17:35

Heves vita zajlik arról régóta, hogy a kora reggeli becsöngetés jó hatással van-e a gyerkőcök teljesítményére, szellemi és fizikális fejlődésére, méghozzá nem véletlenül. Évtizedek óta reggel 8-kor szólal meg minden iskolában a tanóra kezdetét jelző csengő, pedig nem ez volna a legideálisabb időpont arra.

Általánosságban országszerte 8 órakor kezdődik a tanítás az iskolákban, ha pedig nulladik órával indul a reggel, akkor minimum 60 perccel korábban. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a nebulók ágya mellett már 5:30-kor csörög a vekker, a gyors reggelit és indulást követően pedig délutánig koptatják a padokat. Felmerülhet a kérdés: rendjén van-e, hogy egy kisiskolás keményebb napirendet tart, mint sok felnőtt?

Későbbi iskolakezdés, jobb teljesítmény

A korai kelés, a kimerítő nap, és a mozgásszegény környezet alapvetően befolyásolja a gyerekeket. A pszichológia szerint a gyermekek fejlődési szakaszának meghatározó része a 6-9 éves kor, ekkor fejlődnek a fizikai és mobilis készségek. Viszont ebben az életszakaszban sokkal inkább előtérbe kerül a koránkelés, és az ülve töltött órák száma is megnövekszik. A későbbi iskolakezdés, viszont valamelyest orvosolná ezeket, és a szervezt természetes fejlődési ritmusához is jobban alkalmazkodna. Lássuk a szakemberek szemével, hogy miért.

Alvásigény

A legalapvetőbb, biológiai szükséglet is a későbbi iskolakezdésért kiált, ugyanis a kisiskolásoknak naponta, minimum 8,5-9,5 óra alvásra lenne szükségük, hogy testileg, lelkileg és szellemileg is megfelelő ütemben tudjanak fejlődni.

A Harvard és az Oxford Egyetem kutatása is alátámasztotta a fenti tényt, miszerint a nem megfelelő mennyiségű alvás visszaveti a gyerekek teljesítőképességét, csökkenti a koncentrációt és a tanulási hatékonyságot. Továbbá a szakemberek kiszámolták az egyes korcsoportok természetes, a szervezet biológiai órája szerinti ébredési idejét: a 16 éveseknek a normál ritmusú ébredési ideje a délelőtt 10 óra, a 18 éveseké a 11, míg a kisebbeké szintén ez időtájt körül mozog. Na most, az iskola miatt ez a fajta természetes bioritmus felborul, ami kihat az egész szervezet működésére.

Későbbi kezdés, jobb teljesítmény

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a korai ébredés nem csak fizikai, hanem szellemi szinten is hatással van a fiatalokra. A koncentrációs készség csökken, ahogy a teljesítmény és az aktivitás is. Ellenben egy tanulmány, amely 9000 középiskolást vizsgált, arról számolt be, hogy azok a gyerekek, akik később kezdték az iskolát, sokkal több pontot értek el a teszteken, mint azok, akik a szokásos 8 órás kezdéssel ültek a padokba. Egyszóval, a teljesítmény növekszik a későbbi becsöngetéssel.

Csökkenő negatív tendenciák

Az első óra későbbi kezdése számos más pozitív hatással is bír. Például csökken a lemorzsolódás, a fáradékonyság, és az ebből fakadó szorongás kialakulásának esélye is. A témában készült kutatás szerint az iskola iránti lelkesedést is növeli, ha nem kell olyan korán a padba ülni.

Egészséges reggeli

Nem túl nyomós érv? A fejlődésben lévő szervezet legfontosabb étkezése a reggeli, a korai kezdés és az azzal járó kapkodás viszont sokszor szabotálja azt. A tápanyagokban gazdag reggeli megalapozza a délelőtti koncentráció magas fokát, ahogy a jobb sportteljesítményt és tanulmányi eredményeket is.

(Forrás: marmalade.hu | Kép: pixabay.com)