Jump to content

Apának lenni és annak maradni

2017. 06. 20. 17:00

A hétvégén ünnepelhettük az apák napját. Minden év június harmadik vasárnapja az apáké. Illik róluk megemlékezni, hiszen a család szerkezetébe beletartozó fontos fogaskerekek ők.

Az apák napja nem tartozik azon ünnepek közé, amelyek évszázados hagyományokkal bírnak. Ám ha az édesanyákat méltatják, nem árt megemlékezni az apákról is, hiszen az egészséges családi képbe pont úgy beletartoznak, mint a nők, az anyák.

Kétségtelen, hogy az a legideálisabb család, ahol mindkét szülő megvan, boldogságban és szeretetben nevelik gyermekeiket. Egyre kevesebb, normális, hagyományos családot találunk. A válások számának növekedésével sok édesanya neveli egyedül gyermekeit, az édesapák pedig csak meghatározott időre, és megszabott időközönként vehetik ki a részüket a gyermekeik szeretetéből, a gyermeknevelésből.

Apának lenni, apává válni ugyanolyan nagyszerű dolog, ahogyan mi nők megéljük az anyaságot. Nem hordják magzatukat szívük alatt, nem nekik fáj a szülés, mégis katartikus élmény lehet megélni az apaságot. Igazából már kisfiú korukban elkezdenek a fiúk erre a szerepre érni. Azt már akkor érzik, hogy mi az elvárás a férfiaktól. Kamaszkorba és fiatal felnőtt korba érve a társadalmi szokásoknak megfelelően egyre inkább rálátnak arra, hogy mire kell számítani. Még inkább fontossá válik és egyre közelít az a jövőkép feléjük, amikor párt választanak maguknak. Ha pedig már a jövő aktualizálódni látszik, egy pár gyermeket vár, a férfiakban ugyanúgy felvillanhat a félelem: vajon jó apa lesz belőle? Érett már erre?

Habár a nőknek kell sokkal nagyobb részt vállalni a gyermekek neveléséből, amely már a várandóssággal és a szülés egyedüli fizikai terhével kezdődik, és a további feladatok oroszlánrészét is általában a nők vállalják, de ez nem azt jelenti, hogy az apák mellőzhetők. Sőt ugyanolyan fontos szerepet töltenek be a család életében, mint az anyák. Az apaszerepbe való megmutatkozást nagyban befolyásolja az otthonról hozott minták, de befolyásolhatják elvárások, értékrendek, amelyeket a szerepben be akar tölteni. A férfiak számos dologban különböznek a nőktől. A külső jegyeken kívül a gondolkodásukban is, ezért nem is igazán várható el, hogy pont úgy foglalkozzanak a gyerekekkel, ahogy az édesanyák. Ezt el kell fogadni, és pontosan így van ez jól, ugyanis a gyerekeknek egészen mást kell elsajátítaniuk az édesapáktól, mint az anyáktól. Éppen ez a lényeg, hiszen mindkét szülőtől más és az élethez nagyon fontos információt tudhatnak meg a gyermekek.

A legtöbb családban a férfi, azaz az apa a kenyérkereső, aki sokat van távol azért, hogy dolgozhasson, és megteremthessen mindent gyermekeinek, családjának. Így ő lehet az a személy, aki érdekes híreket, információkat hozhat haza gyermeki számára. Ezzel ismerteti meg gyermekeit, és beavathatja őket. Mind a fiú, mind pedig a leány gyermekek számára a férfi ideált mutatja. Ő az aki bevezeti a fiát, hogyan kell bánni a nőkkel, hogyan kell az otthoni teendőket elvégezni, mi a férfi szerepe és feladata otthon. Az apa viselkedése kulcsfontosságú, hiszen az ő viselkedését látja és lesi el gyermeke. Érdemes tehát úgy viselkedni apaként, ahogy majd fiát látni szeretné felnőttként.

A gyerekek számára fontos, hogy biztonságban tudják magukat. Az apa jelenléte ezt jelenti számukra. Azt is fel kell fogni, hogy az apák sok fontos dologra megtaníthatják gyerkőceiket, de egyet ne felejtsünk el, a gyerekek is ugyanolyan tanárok, csak kicsiben. Kölcsönös kapcsolat, amelyben mindenki hat a másikra. Apának lenni nagyszerű feladat.

(Forrás: marmalade.hu | flagshipsd.com, thaisawrites.com, timesofindia.indiatimes.com/képek)